45 cikk rendezése:
1. cikk / 45 Önkormányzati rendezvény bevételének elszámolása
Kérdés:
Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkező adóalany, abból kifolyólag, hogy a víziközmű-vagyon bérbeadását áfásan végzi. Az önkormányzat 3 napos rendezvény – zenés fesztivál – megszervezését, lebonyolítását tervezi, melyet a helyi lakosok ingyenesen, a külsős vendégek pedig belépődíj ellenében látogathatnak. Készpénzes értékesítésről nyugtát állítunk majd ki.
1. Az önkormányzat áfaalany, ezért a belépőről kiállított számlán szereplő összeg bruttó, ami az áfát tartalmazza?
2. Ha az önkormányzat ezáltal áfás bevételre tesz szert, akkor a rendezvény megszervezésével járó kiadások áfatartalma levonható lesz? Ha igen, milyen arányban? Milyen viszonyítási alapot kell meghatározni? A belépőjegyekből befolyó bevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét. Vagy csak olyan mértékben vonhatjuk le a kiadások áfatartalmát, amennyi az elért teljes bevétel áfatartalma?
2. cikk / 45 Gépjárműadó-túlfizetés elszámolása
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának korábbi évekről van túlfizetése gépjárműadó kapcsán. Az önkormányzatnál fennálló túlfizetését a NAV figyelembe veheti-e?
3. cikk / 45 Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása
Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
4. cikk / 45 Önkormányzati lakások rezsije
Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek – bizonyos feltételek megléte esetén – lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat – bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik – továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat – bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik – továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?
5. cikk / 45 Alumíniumszerkezetű híd összeszerelése
Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező önkormányzatunk német adóalannyal alumíniumszerkezetű hidat készített, melyet a cég szállít Magyarországra, és itt is szereli össze. Jól gondoljuk, hogy a számla áfa felszámítása nélkül kerül kibocsátásra, és az önkormányzatnak kell a nettó összeg után a 27%-os áfát bevallani és megfizetni? Egyetértenek-e azzal, hogy a felszámított áfát nem vonhatjuk le? (Mivel semmiféle adóköteles bevételünk nem keletkezik ebből az ügyletből.)
6. cikk / 45 Garázsbérleti szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?
7. cikk / 45 Dolgozónak juttatott szállás elszámolása
Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?
8. cikk / 45 Céljellegű támogatás civil szervezetek részére
Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
9. cikk / 45 Jogutóddal történő megszűnés
Kérdés: Költségvetési szerv 2021. 09. 30-i jogutóddal történő megszűnését követően milyen szabályok alapján fogadja be a jogutód a szerződéses partnerek számláit? A jogelőd szervezet kapott 09. 20-i keltezésűt októberi elszámolási időszakra vonatkozóan. A jogutód elfogadhatja-e a számlát ebben az esetben, ha a jogelőd szervezetre van kiállítva? Októberben érkező számlát, ami szeptemberi elszámolási időszakra szól, befogadhat-e a jogutód szervezet, ha a jogelőd szervezetre van kiállítva? A jogelőd szervezetek esetében meddig szükséges a beérkező számlákat a záró beszámolóban kötelezettségként szerepeltetni? Jogelőd szervezetre kiállított számla befogadásának határidejére vonatkozóan van-e szabályozás?
10. cikk / 45 Informatikai szolgáltatás
Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?
