8 talált cikk a költség , polgármesteri hivatal , könyvvezetés , elszámolás kifejezésre

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 152. számában a 2973. sorszámon megjelent kérdéssel kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Önkormányzatunk adószámot kapott az MVH pályázati regisztráció miatt. Változatlanul az önkormányzat nevén van a bankszámlánk (elszámolási számlánk), csak most már nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat adószámával. Az áfa- és egyéb bevallásokat eddig az önkormányzat nevében, a polgármesteri hivatal adószáma alatt nyújtottuk be. Ezután már külön áfabevallást kell benyújtanunk az önkormányzat, és külön a polgármesteri hivatal adószámán? Mivel a bankszámlánk az önkormányzat nevén, adószámán van, és minden pénzforgalmat azon keresztül bonyolítunk le, akkor a polgármesteri hivatal bevallása gyakorlatilag nullás adattartalmú lesz? Számlázás során ki lesz az eladó ingatlanértékesítés, ingatlan-bérbeadás, közterület-foglalási díj, továbbszámlázott szolgáltatás vagy üzemeltetés bérbeadása során: az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal?

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.

Kérdés: Önkormányzatunknál az országgyűlési választásokkal kapcsolatban jutalmat fizettünk ki a választásban részt vevő köztisztviselőknek. Erre a célra működési célú céltartalékon különítettünk el pénzeszközt. Kérdésem, hogy a dolgozóknak így kifizetett jutalmat (nem rendszeres személyi juttatás) melyik szakfeladatra kell elszámolni: a 841126-ra, vagy a 841114-re? A 841114-es szakfeladaton szerepelhet-e nem rendszeres személyi juttatás létszám nélkül?

Kérdés: Az önkormányzat intézményének közvetlen szomszédságában egy ingatlan található, beépítetlen terület megnevezéssel és külön helyrajzi számon. Az ezen a területen kialakított parkolót a képviselő-testület döntése alapján az intézmény hasznosítja. A terület szilárd burkolattal ellátott, az ingatlankataszterben egyéb építményként, és az intézmény nyilvántartásában szerepel. Ezzel szemben maga a földterület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában van. Kérdésünk az volna, hogy helyesen tartjuk-e nyilván a parkolót mint egyéb építményt és külön a földterületet? Hogyan kell helyesen eljárni, illetve milyen értékcsökkenési kulcsokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Szeretnénk önkormányzati vállalkozási tevékenységet beindítani. Ehhez szeretnénk tájékoztatást kérni, hogy milyen jogszabályban található meg a vállalkozásra vonatkozó szabályozás, milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől, hogyan kell eljárnunk a vállalkozási tevékenység eredménye tekintetében?

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: - alapítójuk a községi önkormányzat, - fenntartójuk a községi önkormányzat, - jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, - az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, - az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, - az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, - alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?

Kérdés: A BKV a nyugdíjas- és diákszelvényekről nem állít ki számlát a polgármesteri hivatalunk részére, csak a magánszemély nevére. A BKV által megadott jogszabályi hivatkozás ezen gyakorlata szerintünk nem megfelelő. Önök szerint mi az indoka a fenti gyakorlatnak? Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan hogyan lehet ezt a belső szabályozásban jól átvezetni? Hivatalunk a fenti gyakorlat miatt teljes árú bérletet adott nyugdíjasainak, amit szeretnénk jól leszabályozni. További kérdésünk azzal kapcsolatos, hogy polgármesteri hivatalunk szociális helyzet alapján gyermekétkeztetés támogatására más kerületeknek utal át összeget. Milyen szakfeladaton helyes elszámolni ezen tételeket?