Funkciókód – szünidei gyermekétkeztetés

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)
Részlet a válaszából: […] ...a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.A támogatás egy gyermekre jutó fajlagos összegeit – a Kincstár által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...a tojásokat átadják az iskolai, óvodai konyhának, amely feltehetőleg egy másik adóalany intézmény, akkor a számviteli és áfaelszámolás attól függ, hogy ellenértékért vagy térítésmentesen adják át.A térítés nélküli tojás átadásának könyvelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Iskolai étkeztetés térítési díja

Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?
Részlet a válaszából: […] ...érkeztetés. Az étkezésben részt vevők naponként összesítettéves létszámát naptári évre kell ugyan meghatározni, de az éves elszámolásnálaz iskolai étkeztetés esetében 185 napra kell számítani, tehát oktatási évre.A nyári szünidőben szervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Szennyvízközmű létrehozása

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a szerint olyan mértékben, amilyenmértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatástadóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyébmódon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Munkahelyi étkeztetés elszámolása

Kérdés: A munkahelyi étkeztetés nálunk nem saját konyháról történik. Helyes-e az elszámolásunk? Bruttó módon végezzük: - megvásároljuk a dolgozóknak (vásárolt élelmezés), - eladjuk (kiszámlázzuk), az alkalmazottak befizetésére könyveljük, - számla alapján elszámoljuk az étkezési hozzájárulást.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a vásárolt élelmezés a munkahelyiétkeztetésnek az ún. melegítőkonyhás szolgáltatás nyújtását jelenti, vagyis amás vállalkozó által készített meleg ebédet vásárolják, és azt a dolgozók amelegítőkonyha feltálalásában az intézmény épületében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Képzési szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Felsőoktatási intézmény önköltséges képzéséhez külső, számlát adó oktatókat vesz igénybe. A képzés bevételeit és költségeit önálló témaszámon könyvelik. A képzés nyereséges. A képzés a felsőoktatási intézmény tantermeiben és eszközeivel (pl. projektor) történik. A képzés adminisztrációját (számlázás, könyvelés) a felsőoktatási intézmény gazdasági hivatala végzi. Önköltségszabályzat alapján készült kalkulációval rezsiköltséget és érdekeltségialap-hozzájárulást fizet a képzés a felsőoktatási intézménynek. A képzés beszerzéseit terhelő áfát visszaigényelheti-e a felsőoktatási intézmény, vagy arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy ezt a "képzés"-taz intézménytől elkülönült adóalany nyújtja-e, vagy az intézmény maga, sajátadóalanyisága keretében, az intézmény egyik önálló gazdálkodású elkülönültköltséghelyeként, de nem külön áfaalanyként.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.