9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Önkormányzati telek értékesítése
Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
2. cikk / 9 Óvadék és maradvány
Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű, a 2022-es év végéig tartó bérleti szerződést kötött. A bérbevevő óvadékot fizetett a költségvetési szerv részére, melynek visszafizetése a szerződés megszűnésekor teljesül. Az év végéhez közeledve felmerül a kérdés, hogy mi a teendő a számlán maradó óvadék összegével? Maradhat-e az intézménynél (amennyiben igen, szükséges-e egy letéti számlára elkülöníteni), vagy pedig be kell fizetni a Központi Maradványelszámolási Alapba?
3. cikk / 9 Vissza nem fizetett tartozás
Kérdés: Egyik dolgozónknak tévesen több bért utaltunk, mint amennyi járt volna neki. Ez a dolgozó időközben kilépett tőlünk, és így tartozása keletkezett felénk, amit vissza kellene fizetnie, de feltételezhetően nem fogja. Hogyan kell könyvelni a vissza nem fizetett tartozást?
4. cikk / 9 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
5. cikk / 9 Személyi finanszírozás
Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
6. cikk / 9 Intézményi társulásnál elszámolt állami támogatás
Kérdés: Több önkormányzat a szociális alapellátási és gyermekjóléti szolgálati feladatainak közös megvalósítására Család- és Gyerekjóléti Intézményi Társulást hozott létre. A feladatellátást a társulás intézménye, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Mindkét szerv önálló költségvetéssel rendelkezik. Az állami támogatást a székhely önkormányzat kapja meg nettósítva. Ő az éves normatíva 12-ed részét havonta bruttó módon, pénzforgalommal átadja a társulásnak. A társulás a nettósítási különbözetet (Kincstári adatközlője alapján) szintén pénzforgalommal visszautalja az önkormányzatnak. Ez a "pénzjáratás" megengedett? A társulás sem a bruttó, sem a nettósítási különbözettel csökkentett normatívát nem adja tovább pénzforgalmilag az intézményének, amely az általa számlázott működési díj bevételéből fedezi a költségeit. A társulás B16 rovaton veszi be a támogatást, majd K915 rovatot használva utalja vissza a nettósítási különbözetet. Kérem, véleményezzék a szervek gazdaságossági működését, könyveléstechnikai tevékenységét, jogszabályi hivatkozással alátámasztva!
7. cikk / 9 Bér téves utalása
Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?
8. cikk / 9 Idegen pénzeszközök
Kérdés: Hogyan történik az idegen pénzeszköz számviteli elszámolása?
9. cikk / 9 Pályázat
Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében egy beruházást valósított meg. Az első fizetési kérelemben szereplő támogatás 2013. december 31-ig megérkezett a számlánkra. A 2013. december 31-i mérlegben a nemzetközi támogatási programok miatti rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatásra került a 2013-ban megkapott támogatás összege, mivel a jogszabályok szerint a beruházásnak 5 éves fenntartási kötelezettsége van. A rendező mérlegben továbbra is kötelezettségként kell nyilvántartani ezt az összeget, vagy a 0. számlaosztályba kell átvezetni a 2013. 13 időszakban a támogatásiprogram-előlegek és az előfinanszírozás miatti kötelezettségekhez hasonlóan?
