Tárgyieszköz-eladással kapcsolatos áfakérdés

Kérdés:

Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– Fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás.
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk.
– Nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Az alábbi kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget:
1. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely a 188. § (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például a 85–86. §-ok felsorolása?
2. Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetőleg, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben ismertetett eset alapján arra lehet következtetni, hogy önkormányzatuk kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat, egyebekben alanyi adómentes adóalany.Ahogyan azt a kérdező is megfogalmazta, az Áfa-tv. 188. §-a (3) bekezdésének aa) pontja alapján az alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Önkormányzati kisbusz értékesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk
– nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és a tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban az áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például esetünkben a 85–86. §-ok felsorolására?
Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetően, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Részlet a válaszából: […] ...használatbavétele még nem történt meg; vagy– első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szochokedvezmény igénybevételének költségvetési és számviteli nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?
Részlet a válaszából: […] 2022. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás megszűnésével a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményével a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség csökkenthető. Abban az esetben, ha az ilyen jogcímen érvényesítendő kedvezmény összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Lakás önkormányzatnak történő bérbeadása

Kérdés: Az Szja-tv. 74/A. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mi minősül lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek. A jogszabályi rendelkezés a) pontjában szereplő "önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal)" megfogalmazás értelmezhető-e kiterjesztően azon szervezetre is, amely az adott önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, és az önkormányzat gazdálkodását egy önkormányzati feladat közszolgáltatási szerződésben vállalt elvégzésével segíti?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadásából származó bevételnek minősül az olyan lakás bérbeadásából származó bevétel, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van, ésa) a bérbevevő a lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Idegen tulajdonon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzat a helyi katolikus gimnázium megépítése során az engedélyes tervek, műszaki ellenőri feladatok, közműcsatlakozási díjak és csapadékvíz-elvezetés kiadásait fedezte. Ez az összeg 85 millió forint, melyet az önkormányzat beruházásként tart nyilván. Az ingatlan tulajdonosa az egyházmegye. Mi az a jogszabály, amelyre hivatkozva át tudja adni az önkormányzat az idegen tulajdonon végzett beruházást az egyházmegyének? Kötelező az átadás? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 108. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése, vagy az általa végzett állami, önkormányzati – így különösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Önkormányzat ingatlanfedezet- nyújtása

Kérdés: A Stabilitási tv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint "Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet". Kérdésünk, hogy a helyi önkormányzat ingatlanfedezetet adhat-e kormányzati hozzájárulás nélkül, vagy az ingatlanfedezetre is az adósságot keletkeztető ügyletek szabályai vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályait a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.Nem kell kormányzati engedély a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet igénybevételére, a jogszabályon alapuló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Előző évi maradvány nyilvántartása

Kérdés: 2014-ben előző évi maradvány igénybevétele címen csak annyi összeg lett lekönyvelve a maradványból, ami a kiadások finanszírozásához szükséges volt (tehát kevesebb, mint a tényleges maradvány), ezért a 2014-es beszámoló 07/A űrlap 15 sorra kevesebb maradványt mutat, mint a tényleges. 2015-ben csak a 2014. évi beszámoló 07/A űrlapján szereplő maradványt tudom lekönyvelni, mivel a KGR rendszer azt figyeli, és nézi az összefüggést. Mit lehet tenni ahhoz, hogy a 2015. évi beszámolóban már jó legyen a maradvány összege?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi időszakok könyvelt és helyes értékeit, a pénzeszközök változásának levezetését), kérve, hogy az idei évben átmenetileg engedélyezze az egyeztető szabály feloldását az adott szervezetre. Információink szerint megfele­lően alátámasztott kérelem esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Önkormányzati társulás likviditási problémája

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.
Részlet a válaszából: […] ...esetében nem keletkezik likviditási gond.Ha intézményük negyedéves vagy éves áfabevalló, kérhetnek gyakoribb, havi áfabevallásra engedélyt a NAV-tól, de ez feltehetőleg nem oldja meg a likviditási gondjukat. Megjegyezzük, hogy a költségvetési tervezésnél a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Önkormányzati gazdasági vezetői feladatok, pénzügyi ellenjegyzés

Kérdés: Ha a jegyzőnek nincs pénzügyi végzettsége, akkor az általa megbízott, megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő tekinthető-e gazdasági vezetőnek, vagy továbbra is a jegyző a gazdasági vezető, és a megbízott pénzügyi végzettségű dolgozó csak pénzügyi ellenjegyzést végez, illetve mint regisztrált könyvelő aláírja a beszámolót és az információs jelentéseket? Meg kell bíznia a jegyzőnek pénzügyi végzettség hiányában valakit gazdasági vezetőnek, vagy csak pénzügyi ellenjegyzőnek és beszámoló-aláírónak? Abban az esetben, ha van a jegyzőnek pénzügyi végzettsége, végezhet pénzügyi ellenjegyzést az önkormányzatnál és az intézményeknél? A hivatalnál pedig egy megfelelő végzettségűnek kell a pénzügyi ellenjegyzés feladatot ellátni? Az önkormányzati belső kontroll működtetéséért minden esetben a jegyző felel, ha van pénzügyi végzettsége, ha nem?
Részlet a válaszából: […] ...szerzett végzettséggel és emelletta) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagyb) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] ...vételára."A hivatkozott jogszabályhely szerint a tervdokumentáció elkészítése és a műszaki ellenőrzés a beruházás része.Az építési engedélyeztetés, a tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, a könyvvizsgálat, a földhivatali díj, a projektmenedzsment (bér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.
1
2
3