Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése alapján az egyes évek között megoszlik.Amennyiben a vevő egy összegben fizet, akkor a 20%-os kedvezmény teljesítésig adott engedménynek minősül, ami csökkenti az adóalapot. A számla kiállítható úgy, hogy a teljes ellenértéket és mínusz 20%-ot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Számla sztornózása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. 2014. évi számlát szeretnénk sztornózni 2015-ben. Van-e erre lehetőség? Ha igen, mi a teendőnk még a sztornózáson kívül?
Részlet a válaszából: […] ...a sztornó/helyesbítő számla a rendelkezésére áll, de nem később, mint a kibocsátás hónapját követő hó 15. napja,– üzletpolitikai engedmény keretében részére a pénzt visszatérítik,– a változás bekövetkezik az előző pontok alá nem tartozó esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

2006 augusztusában kibocsátott számla helyesbítése 2006 szeptemberében

Kérdés: Az eladó 2006. augusztusában 100+15 = 115 forintról bocsátott ki számlát. 2006 szeptemberében 15 (bruttó) árengedményt adott. Mi a követendő eljárás? Hogyan kell helyesbíteni és sztornírozni a 2006 augusztusában kibocsátott számlát?
Részlet a válaszából: […] Azokban azesetekben, amikor az adóalany a számla, illetve egyszerűsített számlakibocsátását követően az áthárított adó összegét, illetve az annakmeghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy az adót utólag kívánjafelszámítani és áthárítani, akkor erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

2005-ben kibocsátott számla helyesbítése 2006-ban

Kérdés: Az eladó 2005-ben 100+25 = 125-ről bocsátott ki számlát. 2006-ban 25 (bruttó) árengedményt adott. Mi a követendő eljárás? Hogyan kell sztornírozni a 2005-ben kibocsátott számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtás Nettó érték Áfa Bruttó összeg Eredeti ellenérték (25%) 100 25 125 Árengedmény (25%) 20 5 25 Helyesbített ellenérték (25%) 80 20 100 Mivel az adóösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...nyitva álló 60 napos határidő 2003. december 31-ig nem jár le, és december 31-ig az ellenérték kézhezvétele, illetve a követelés engedményezése sem történt meg, ugyanis a 20. § (4) bekezdés b) pontját – adóalanyiság megszűnése jogcímét – a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.