6 talált cikk az engedmény , nyilvántartás , engedményezés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő gazdasági társaságtól (kft.) engedményezési szerződés keretében követelést vásárolt. Az ellenérték a követelés összegének 5%-a. A szerződés szerint a teljes követelés bizonytalan. A kft.-nek az adóssal szemben ingatlanhasználati díj jogcímen keletkezett a követelése. A tartozás 2020-tól áll fenn, a kft. által indított - a pénzkövetelés iránti - végrehajtás nem járt eredménnyel, az adós ingó, ingatlan vagyonnal, munkahellyel, bankszámlával nem rendelkezik. Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a követelést (a kft. által nyilvántartott érték vagy a vételár)? Ha a nyilvántartás szerinti értéken, akkor értékvesztést is kell könyvelni (hiszen a tartozás 2020 óta fennáll)? Hogyan történik mindezek számviteli elszámolása, könyvelése?

Kérdés: Önkormányzatunk engedményezési szerződés keretében 3 millió forint értékben követelést vásárolt egy zrt.-től egy felszámolás alatt álló cégben, amelyben az önkormányzat részesedéssel rendelkezik. A követelés fedezetét képezi kettő, különböző ingatlanhelyrajzi számon fekvő terület. Miként történik majd a követelés számviteli elszámolása, tudván, hogy részesedéssel rendelkezik az önkormányzat a cégben? Valamint a felszámolási eljárás megszűnése után az ingatlanok megszerzésének számviteli elszámolása hogyan történik?

Kérdés: Egy vállalkozóval szerződést kötöttünk nettó összeg + áfa megbontásban. A szerződés teljesítésének egy részét engedményezte két vállalkozóra, ezért a fizetést háromfelé kellett megbontanunk. Az engedményesek közül az egyik vállalkozó alanyi mentes. Állásfoglalás alapján az utalást úgy kellett megoldanunk, hogy az alanyi mentes vállalkozóra jutó áfát is a fővállalkozó kapta meg, ezáltal a nettó értékünk megváltozott, mivel csak áfát nem tudtunk könyvelni. Hogyan kellene megoldanunk a fennálló helyzetet?

Kérdés: Egy projekt aktiválása esetén az alábbiak közül melyek képezik a bekerülési érték részét: általános menedzsment feladatok, közbeszerzés, tanulmányok és vizsgálatok készítése, szeizmikus vizsgálatok, geofizikai mérések kiértékelése, geológiai, hidrológiai, hőterjedési modell készítése, megvalósulási tanulmány költségei, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk, mérnöki feladatok, műszaki ellenőrzés, tájékoztatás és nyilvánosság költsége, használatbavételi és üzemeltetési engedélyek költségei?

Kérdés: Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezésével összefüggésben kérem segítségüket. Mit jelent a jelzett bekezdés "jogosulatlanul visszatartott" fordulata? Az elmúlt évben fizetési nehézségeink voltak. Sikerült azonban megoldani ezt a helyzetet, de az egyik beszerzésünkkel kapcsolatosan úgy tudtunk megállapodni a beszállítónk engedményesével, hogy eltekint a teljes ellenérték megtérítésétől, ha annak 60%-át rövid időn belül átutaljuk. Ezt írásba foglaltuk, és meg is történt a kifizetés, ám kérdés, hogy levonásba helyezhetjük-e a számlában feltüntetett teljes összeget? Esetleg annak arányos részét lehet ilyen esetben?

Kérdés: A közbeszerzéses kifizetésekhez kapcsolódóan tavaly márciusban 2009. január 1-jéig halasztották el annak a szabálynak az alkalmazását, hogy kifizetést csak nemleges adóigazolás esetén lehet teljesíteni. Tudomásunk szerint ismét változott a szabály. Mit kell tennünk, ha kifizetünk, illetve ha mi kapunk munkánkért cserébe pénzt?