Ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...állományba veszi.Az átvételt követően az átvett vagyont át kell adni az MNV Zrt.-nek értékesítésre. Emiatt az átvett tárgyi eszközök csak a követelés fejében átvett készletek között szerepeltethetők. Önkormányzati kör számára az Nvt. 13. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Víziközmű-vagyon

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] ...át kell vezetni."Az Áhsz. 16/A. §-ának (1) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet előírhatja az immateriális javak, tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök meghatározott köre bekerülési értékének újbóli megállapítását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet, a K311, K312 rovaton, akkor az informatikai eszközt a K321. rovaton mint dologi kiadást kell elszámolni.A kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatbavételt követően, legkésőbb a Szt. 53. §-a (6) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...tojótyúkokat a befektetett eszközök között kell nyilvántartásba venni. Függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mert tenyészállatnak minősülnek, mivel leválasztható termékük van.A tenyészállatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése

Kérdés:

Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)

Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 11. §-ának (11) bekezdése alapján a mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységet, a K311, K312 rovaton, akkor az informatikai eszközt a K321. rovaton mint dologi kiadást kell elszámolni.A kis értékű eszközök beszerzési értéke üzembe helyezéskor egy összegben számolandó el. Az Áhsz. 17. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésekre azok sorrendjében válaszolunk.1. A beruházási szállítóhoz kapcsolódóan az átadott azon tárgyi eszközöket, amelyek pénzügyi rendezése nem történt meg 2013. december 31-ig, és emiatt nem kerültek állományba, fel kellett venni az átrendező mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Szolgálati kutya nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézet 2001 óta 2524. szolgálati kutya főkönyvi számlán nyilvántartott 5 db kutyát, melyek értéke 5000 és 80 000 forint között van. (Az életkoruk 6-7 év.) A kutyákat szolgálati feladat ellátására képezték ki, és évente minősítik. (Továbbtenyésztés nem végezhető az állatokkal.) - Az 50 ezer forint feletti állatokat át kell-e vezetni a 1411. számlára? Az értékcsökkenés elszámolásainak kezdete 2004 decembere? - Az 50 ezer forint alattiak értékkel maradjanak a készletek között, vagy kiadásukkor már 0 forint értékkel kell hogy szerepeljenek? - A kölyökként kapott 5000 forint eszmei értékű kutya felnőtt, kiképzett állat lett. Értéke növekedhetne?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. és az Szt-vhr. az 50 ezer forint egyedi beszerzési(bekerülési) érték esetén a tárgyi eszközök esetében választási lehetőséget ada vállalkozónak, ill. a költségvetési szervnek, hogy ezeknél a tárgyieszközöknél az éven belüli amortizálást alkalmazhatják, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

A kisértékű tárgyi eszközök minősítési elvei

Kérdés: A bábelőadásokhoz díszleteket, bábokat készítünk vásárolt anyagból, saját műhelyben. Az elkészülés után utókalkuláció során kialakult érték alapján analitikus nyilvántartás készül minden produkcióról. Többször is előfordul, hogy összesítés után egy-egy díszlet, báb egyedi értéke meghaladja az 50 000 forint értéket. Eredeti terv szerint a műsortervben nem szerepel az 1 évnél hosszabb idejű repertoáron tartás. Ezért a felmerült költséget a tárgyévben szakmai anyag- és munkabérköltség címen elszámoljuk, tehát nem kerül be a felhalmozási kiadások közé, akkor sem, ha esetleg több százezer forint is az előállítási költsége. Jogos-e a revízió kifogása, amely szerint ezeket az eszközöket mérlegtételként kellene nyilvántartásba venni, mint befektetett eszközt, értékcsökkenést számolni (mivel előfordul, hogy 1 év után újra műsorra tűzzük)?
Részlet a válaszából: […] ...A bekezdés b) pontja szerint szabályozni kell azokat a szempontokatis, amelyeket figyelembe vesz a költségvetési szerv a kis értékű tárgyieszközök minősítésénél.A minősítésnél a következőkről kell dönteni:– egy évnél rövidebb ideig, vagy éven túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.