4 talált cikk a gazdasági tevékenység , áfaalanyiság , eszközök kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat víz- és csatornaszolgáltatási feladatait 100 százalékban az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság látja el. A szolgáltatást a társaság az önkormányzat által beapportált és azt követően 1995-től saját beruházásában megvalósított saját tulajdonú víziközmű-vagyona felhasználásával nyújtja. A Htv., illetve az Áht. 2005. évi XCII. módosítása alapján az önkormányzatok a tulajdonukban lévő, korlátozottan forgalomképes víziközmű-vagyont vagyonkezelésbe adhatják. A törvénymódosítás 2007. január 1-jén lép hatályba. A vagyonkezelés intézményével az önkormányzat a tulajdonjog megtartása mellett minden üzemeltetési és vagyonkezelési feladatot átadhat a vagyonkezelőnek, így az eszközökkel kapcsolatos beruházási feladatokat is. Mivel a kijelölés törvényi felhatalmazáson alapul, helyes-e az a feltételezés, hogy az ingyenesen megszerzett vagyonkezelői jog átadása, gyakorlása nem keletkeztet általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget? Ha a vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő ingyenesen szerzi meg, a vagyonkezelésbe adás az önkormányzat részéről gazdasági tevékenységnek minősül-e? A vagyonkezelői jog átadása közhatalmi tevékenységnek minősül-e az önkormányzat szempontjából? Amennyiben nem minősül annak, akkor az önkormányzat csak a megépült közmű ellenérték fejében történő bérbeadásával, vagy pályáztatás keretében ellenérték fejében való vagyonkezelésbe adással válik-e jogosulttá az áfa levonására?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési intézmény (városi könyvtár) vagyunk. A Városi Kincstár vezetője az intézményünk részére történő beszerzéseket csak a Városi Kincstár nevére és székhelyére kiállított számlán fogadja el. Amennyiben vevőként nem ez szerepel a kiállított számlákon, a kifizetés, illetve átutalás teljesítését megtagadja. Ezzel nemcsak intézményünk önállósága szenved csorbát, hanem a vevő és a szállítási cím megkülönböztetése is gondot okoz. Kérdésem, hogy létezik-e olyan rendelkezés, amely a fenti intézkedést igényli a kincstár részéről?

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?