97 cikk rendezése:
1. cikk / 97 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
2. cikk / 97 Valutapénztár árfolyam-különbözete
Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 – Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?
3. cikk / 97 Játszótéren elhelyezett játszóeszközök nyilvántartása
Kérdés: Egy önkormányzat a tulajdonát képező játszótéren elhelyezett játszóeszközöket gép-berendezésként tartotta nyilván, 14,5%-os értékcsökkenési leírási kulcsot alkalmazva. Az ingatlanvagyon--kataszter felülvizsgálata során kérdésként merült fel, hogy a földhöz rögzített játszóeszközöket helyesen egyéb építményként kell-e nyilvántartani, külön-külön "P" lapokon, 3%-os értékcsökkenési leírás kulcsot alkalmazva? Amennyiben építményként kell nyilvántartani ezeket az eszközöket, hogyan történjen az eddig 14,5%-kal elszámolt értékcsökkenési leírás helyesbítése?
4. cikk / 97 Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása
Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
5. cikk / 97 Idősek otthonának ingyenes használatba adása, majd ingyenes visszavétele
Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
6. cikk / 97 Hibajavítás elhatárolás miatt
Kérdés: Központi költségvetési szerv 443 Halasztott eredményszemléletű bevételek mérlegsorán térítésmentesen átvett tárgyi eszközök szerepelnek, mely eszközök bevételezése a tárgyévet megelőző 3. évben történt meg. Elhatárolásra csak a tárgyi eszközök bruttó értéke került. A bevételezést követő (de még tárgyév előtti) években ezeknek a térítés nélkül átvett eszközöknek az értékcsökkenési leírásának visszakönyvelése a 443-as számlával szemben nem történt meg. A tárgyévi rendezésnél gondot jelent, hogy a tárgyévi tervezett értékcsökkenés összege kisebb, mint a korrigálandó halmozott értékcsökkenésé. Tárgyévben milyen technikai lehetőségek vannak ezt a hibát javítani?
7. cikk / 97 Jogutóddal történő megszűnés
Kérdés: Költségvetési szerv 2021. 09. 30-i jogutóddal történő megszűnését követően milyen szabályok alapján fogadja be a jogutód a szerződéses partnerek számláit? A jogelőd szervezet kapott 09. 20-i keltezésűt októberi elszámolási időszakra vonatkozóan. A jogutód elfogadhatja-e a számlát ebben az esetben, ha a jogelőd szervezetre van kiállítva? Októberben érkező számlát, ami szeptemberi elszámolási időszakra szól, befogadhat-e a jogutód szervezet, ha a jogelőd szervezetre van kiállítva? A jogelőd szervezetek esetében meddig szükséges a beérkező számlákat a záró beszámolóban kötelezettségként szerepeltetni? Jogelőd szervezetre kiállított számla befogadásának határidejére vonatkozóan van-e szabályozás?
8. cikk / 97 Patakmeder-rendezés elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázati támogatásból patakmeder-rendezést végzett. A patak-meder az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdona, melyre éves 1500 forint bérleti díjat fizetünk. A felújítás elszámolását, illetve aktiválását az önkormányzat könyveiben hogyan tartjuk nyilván?
9. cikk / 97 Pénzeszközök átvezetései közötti pénzforgalommal kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Az év utolsó munkanapján a pénztárból csekken feladtuk az intézmény számlájára a pénzkészletet, a befizetést azonban csak januárban írták jóvá a bankszámlán. Így viszont egyenlege maradt a 361. számlának, aminek a mérlegben nem lehetne. Hol mutathatjuk ki ezt az összeget?
10. cikk / 97 Körforgalmi csomópont térítés nélküli átvétele
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonába került egy körforgalmi csomópont vagyonátadási megállapodás keretében, a Kkt. 29. §-ának (4a) és (4b) bekezdései szerinti átadással. Hogyan kell könyvelni? Elég, ha az átvett eszköz bruttó értékét a 4125 (Államháztartáson belüli ingyenes vagyonátadás miatti tőkeváltozás) számlával szemben állományba vesszük? Elszámolt értékcsökkenés nincs.
