5 talált cikk a költségvetés , vállalkozási tevékenység , bérbeadás , eszközök kifejezésre

Kérdés: Egy cég naptárakat biztosít ingyenesen, egy 3000 fő lakosságszámú település minden lakóingatlanja részére, melynek kézbesítésére a helyi önkormányzatot kéri meg. 15 forint/db + áfa összegben megtéríti az önkormányzat részére - számla ellenében - a kézbesítés költségeit. Az önkormányzat csak a nem lakóingatlannak minősülő ingatlan--bérbeadásra tekintettel jelentkezett be áfás számlázásra. Milyen feltételek mellett számlázhat az önkormányzat kézbesítési költséget a felajánló cégnek? Ha számlázhat az önkormányzat ilyen tevékenységet, azt áfamentesen, 15 forint bruttó értéken teheti? A naptárakat (ingyenes) készletre kell venni, 0 forint értéken? Kell-e valamilyen adminisztrációt teljesítenie az önkormányzatnak a NAV felé ezért a tevékenységért? Ha számlázhat az önkormányzat, milyen dokumentumok szükségesek a számla teljesítésének alátámasztására? Elég egy lista a kézbesítés címéről és az átvevő neve, aláírása szerepeltetésével? Ha a szomszéd veszi át a naptárt, a szomszéd aláírása is megfelel, zárójelben a szomszéd szó beírásával?

Kérdés: Szociális intézményünk nagyon sok gyógyászati segédeszközzel (tolószék, betegágy, járókeret stb.) rendelkezik, amit pályázatokból, adományokból és egyéb más forrásból szerzett be. Az intézmény ellátottai részére ezen eszközök használata ingyenes, hosszabb időre is térítésmentesen igénybe vehetik. Az elmúlt időszakban azonban a településről többen is jelezték (akik nem ellátottai az intézménynek), hogy bérbe szeretnék venni, ki szeretnék próbálni egy-két napra ezen eszközöket. Ezt a "bérbeadást" lehet-e alaptevékenység keretében végezni, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősül? Ha ezt lehet még az alaptevékenység keretében végezni, akkor az igénylő részére 27%-os áfatartalmú bérleti díjról szóló számlát kell kiállítanunk?

Kérdés: Alapítvány részére térítésmentesen adományoztak orvosi eszközöket, műszereket. Ezeket az alapítvány hasznosíthatja-e olyan módon, hogy bérbeadja a kórház részére? A kórház jogszerűen befogadhatja-e az alapítványtól a bérleti díjról szóló számlát?

Kérdés: Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése kimondja, hogy nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. Az Nvt. 3. §-ának 4., 7., 10., 11. pontjai határozzák meg a hasznosítás, a közfeladat, a működtetés és a nemzeti vagyon használójának fogalmait. Önkormányzatunk több kötelező feladat ellátása mellett a nem lakóingatlan és önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földterületek működtetését, hasznosítását alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézményének feladatkörébe utalta. A működtetésre, hasznosításra átadott vagyonelemekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek szerződésben is rögzítésre kerültek. Költségvetési intézményünk az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően haszonbérbe adja a mezőgazdasági területeket, olyan épületeket, melyekben nem közfeladatok ellátása történik, mint például újságospavilon, gyógyszertár stb. Így jelentős kiadást takarítunk meg például parlagfűirtás, karbantartás címen. Továbbá az intézménynek saját bevételei keletkeznek, melyet önkormányzatunk jóváhagyásával költségvetésében saját bevételei között tervez meg a 013350 önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok kormányzati funkción a fentiekben már említett alapító okiratban foglaltak szerint.
Felmerülő kérdéseink a következők:
1. Önkormányzatunk megteheti-e, hogy a fenti feladatait költségvetési intézményével láttatja el, annak ismeretében, hogy az ingatlanok önkormányzatunk vagyonmérlegében szerepelnek?
2. Helyesen jár-e el önkormányzatunk, hogyha az önállóan működő intézményének ingyenesen adja át a nem közfeladat ellátását szolgáló vagyont (nem lakóingatlan, mezőgazdasági földterületek) működtetésre, hasznosításra?
3. Helyes-e, hogy intézményünk a mezőgazdasági földterületek hasznosításával kapcsolatos bevételeket is a 013350-es kormányzati funkción számolja el?
4. Megfelel-e a hatályos számviteli jogszabályoknak, hogy a feladatok ellátása kapcsán felmerült kiadásokat és bevételeket az intézmény könyveiben pénzügyi számviteli szakfeladaton elkülönítetten, az alaptevékenység szabadkapacitás-kihasználásai között számolja el, vagy kötelező lenne vállalkozási tevékenységként könyvelni?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola tornatermének bérbeadásából származó bevétel az önkormányzat költségvetésében mint intézményi működési bevétel jelenik meg. Az intézmény összkiadásának finanszírozása részben a normatívából, kiegészítéseként pedig az önkormányzat támogatásából történik. Az SZMK részéről felmerült, hogy az Ötv. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzatunk helytelenül jár el akkor, amikor az intézmény összki­adásának finanszírozása során a támogatásba a tornaterem bérbeadásából származó bevételt is figyelembe veszi és beszámítja. Ennek alátámasztására még a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésére hivatkoztak. Véleményem szerint az SZMK helytelen következtetést vont le a jelölt két jogszabályhelyből, hiszen a tornatermet az önkormányzat adja bérbe mint tulajdonos, ugyanakkor a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésében jelölt anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet jelöl, de ez esetben is a tiszta nyereség jöhet számításba. Ilyen nyereség viszont a bérbeadásból nem képződik, mivel a működtetés fenntartása magasabb, mint a bérbeadásból származó bevétel.