42 talált cikk a karbantartás , eszközök kifejezésre

Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centríroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak a javítás (K334)?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a következő feladatokat végzi:
1. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 14. pontja szerint önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal, lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok,
2. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerint önkormányzati tulajdonban lévő közterületek fenntartásával, városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok,
3. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 16. pontja szerint piacüzemeltetési feladatok,
4. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 10., 11., 11.a. pontjai szerint intézményi ingatlanok karbantartásával kapcsolatos feladatok,
5. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 3. pontja szerint a Budapest egyik kerületében az önkormányzat közigazgatási területén az önkormányzat és a főváros tulajdonában lévő közterületi várakozóhelyek üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok.
A felsorolt feladatokat a gazdasági társaság az önkormányzat helyett – az önkormányzat vagyonrendelete (annak 3. számú melléklete) alapján – kizárólagossággal végzi. E feladatokra eddig éves közszolgáltatási szerződés került megkötésre az önkormányzat és a gazdasági társaság között. Az éves szerződésekben került rögzítésre, hogy az önkormányzat az adott évre milyen összeget szán a gazdasági társaság által ellátandó közszolgáltatási feladatokra. A feladatok elvégzéséhez szükséges munkavállalókat a gazdasági társaság alkalmazza, az igénybe vett szolgáltatások, feladatellátás érdekében megvásárolt termékek szerződéseit saját nevében köti meg (valamennyi feladat tekintetében), ezeket finanszírozza a kapott kompenzációból, mellyel évente elszámol. Az ellátott feladatok alapvetően az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok.
Fentiek alapján az alábbi kérdéseink vannak:
1. Várjuk azzal kapcsolatos állásfoglalásukat, hogy a gazdasági társaság részére az önkormányzat helyett végzett közfeladatok finanszírozása a közszolgáltatási keretszerződés szerint mikor esik az Áfa-tv. hatálya alá, és mikor adható áfamentes támogatásként?
2. A lakásgazdálkodási és a helyiséggazdálkodási feladatkör, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb feladatok (ingatlanszolgáltatási, üzemeltetési, műszaki, épülettakarítási és tulajdonosi képviseleti feladatok) – melyeket a gazdasági társaság az önkormányzat részére közszolgáltatásként végez – finanszírozása az Áfa-tv. hatálya alá esik-e, vagy áfamentes támogatásként nyújtható?

Kérdés: Kerületi önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a játszótéri eszközei karbantartását, felújítását, cseréjét végzi. A lebontott eszközök tárgyieszköz-nyilvántartásból történő kivezetéséhez milyen dokumentáció szükséges? Szükséges-e a selejtezési szabályzat szerint külön selejtezési bizottságot összehívni, vagy a vállalkozási szerződés alapján a kivitelező által aláírt bontási jegyzőkönyv alapján kivezethetők-e a nyilvántartásból? Milyen dokumentáció alapján szabályszerű a kivezetés, mit kérjünk be a cégtől?

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompenzálásban részesít az önkormányzat. Tehát mindegyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?

Kérdés: Városunkban víziközmű-hálózat felújítása és karbantartása zajlik. A felújítás keretében tolózárakat, illetve tűzcsapokat cserélnek ki, és létesítenek újakat. A tolózár, illetve a tűzcsap építménynek minősül-e, vagy tárgyi eszközként vehetjük be a könyveinkbe?

Kérdés: Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?

Kérdés: Egy helyi önkormányzati költségvetési intézmény felújítást végez az általa használt önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon. Az önkormányzat a döntése alapján ingyenes használatba adta az intézménynek a működéséhez szükséges ingatlant. Az érintett ingatlan az önkormányzat könyveiben kimutatott, nem szerepel a költségvetési intézmény számviteli nyilvántartásában, azonban az intézmény telephelyeként bejelentett. A költségvetési intézmény adóköteles tevékenységet végez, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. Az ingatlanfelújításhoz kapcsolódó költségek felmerülésekor ismert, hogy a felújítással érintett ingatlant az intézmény az adóköteles tevékenységéhez fogja a jövőben is használni. A felújításhoz kapcsolódóan előzetesen felszámított adót a költségvetési szerv levonásba helyezheti-e? Az ingatlanfelújítást mint idegen tulajdonon végzett beruházást szerepeltetheti-e az intézmény a könyveiben, vagy mindenképp szükséges az önkormányzat részére történő átadása? Amennyiben szükséges az átadás, ez térítésmentes átadásnak minősül-e? Keletkeztet-e az önkormányzat részére történő átadás áfafizetési kötelezettséget (amelyet a költségvetési intézmény nem hárítana át az önkormányzatra)?

Kérdés: Társasházban, ahol magán- és önkormányzati tulajdonú lakások is vannak, homlokzat- és tetőszigetelés megvalósítása várható, melyhez a társasház hitelt kíván igénybe venni. A lakás tulajdonosai egy összegben vagy részletben is törleszthetik a szigetelés összegét. Az önkormányzat a lakásai után egy összegben fizeti ki a társasház részére a szigetelés rá eső részét. Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál az egyösszegű kifizetést: felújításként, átadott pénzeszközként vagy a havonta utalandó közös költség részeként? A szigetelés a lakások értékét növeli, ezért aktiválni is szükséges?