6 talált cikk a járulékfizetési kötelezettség , költség , fedezet kifejezésre

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?

Kérdés: Önkormányzatunk a következő támogatási rendszer bevezetését tervezi: minden újszülött részére, ahol az édesanya részt vesz a terhesgondozásban a szülést megelőzően, nagyságrendileg kb. 15 000 Ft összegű ajándékcsomagot kíván biztosítani a fentiekben hivatkozott védőnői igazolás becsatolásával, alanyi jogon (nem rászorultság alapján). A támogatás fedezetét a védőnői feladatot ellátó intézményünk vagy az önkormányzat költségvetésében biztosítanánk, a védőnői feladatot ellátó munkavállalók vinnék ki/adnák át az érintetteknek. Önkormányzatunk szerepeltetheti-e ezen ellátási formát "A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló" rendeletében, tekintettel arra, hogy a juttatás feltétele nem szociális jellegű? Amennyiben szerepeltethető a fenti rendeletben, akkor, álláspontunk szerint, ezen juttatásnak semmilyen adó- és járulékvonzata nem keletkezik. Jól gondoljuk? Adhatja-e ez alapján a juttatást az önkormányzat intézménye – fedezet az ő költségvetésében kerülne biztosításra –, vagy mint hatósági ügy fedezetét az önkormányzat költségvetésében kell biztosítani, s a családok részére történő átadásról ennek ellenére a védőnők is gondoskodhatnak? Abban az esetben, ha az önkormányzat nem a szociális rendeletében szerepelteti a fenti ellátást, hanem más egyéb önkormányzati rendeletben, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Alpolgármesterünk fix összegben megállapított havi költségtérítést kap. Milyen járulékfizetési kötelezettsége van ez után? 8 órás főállása van más munkáltatónál. Szerinte pénzbeni egészségügyi járulék nem vonható tőle, a központi számfejtési program azonban automatikusan vonja. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az alpolgármesteri költségtérítés után melyik jogszabály alapján, milyen járulékot kell vonni!

Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?