3 talált cikk a szerződés , megállapodás , gazdasági társaság , fedezet kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság építési, építési-szerelési szolgáltatások nyújtásával, komplett ingatlanberuházások generálkivitelezésével foglalkozik fővállalkozóként. A társaság tranzakciói jellemzően belföldi fordított adózás alá esnek. A generálkivitelezési projektek közül a 191/2009. Korm. rendelet alapján több esetben is kötelező építtetői fedezetkezelő bevonása. A társaság többnyire olyan projektekben vesz részt, amelyek több hónapig elhúzódó beruházások. A felek az építési-szerelési munkák ellenértékeként egy fix összeget határoznak meg, amelyet a megrendelő az építési periódus alatt több részletben – egy meghatározott fizetési ütemterv szerint – térít meg a társaság által kiállított előlegbekérők, illetve számlák alapján. A kormányrendelet értelmében [7. § (2) bekezdés, 20. § (2) bekezdés] – fedezetkezelő bevonása során – a kifizetéseket a fedezetkezelő a teljesítésről (részteljesítésről) kiállított teljesítésigazolás alapján teljesíti. A kormányrendelet 12. §-a (2) bekezdésének l) pontja szerint "a vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-a (1) bekezdésében és 43. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően fővállalkozó kivitelezőként az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása". A kormányrendelet 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy "az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban elismert ellenértéket a rendelkezése alá helyezett fedezetből a fővállalkozó kivitelező részére köteles – a (4) és (6) bekezdésekben meghatározottak figyelembevételével?- fizetési határidőn belül kifizetni". Bár az idézett rendelkezések csak teljesítés/részteljesítés esetén írják elő teljesítésigazolás kiállítását, a gyakorlatban a fedezetkezelők minden pénzügyi teljesítés tekintetében – így előlegek esetén is – valamilyen alátámasztó dokumentációt várnak el a felektől a tekintetben, hogy a kivitelezés a szerződés szerint halad. Tekintettel arra, hogy az előlegfizetési konstrukciók esetében nem történik teljesítés/részteljesítés, ezért teljesítésigazolás sem kerülhet kiállításra. Áthidaló megoldásként a gyakorlatban a felek egy úgynevezett "confirmation of payment" (a továbbiakban: igazolás) dokumentum kiállításában egyeztek meg, melyet a társaság állít ki, és a műszaki ellenőr írja alá. Az igazolás kiállítására azon okból kerül sor, hogy a felek írásos bizonylatban rögzítsék az előlegszámla kiállíthatóságának tényét, azaz hogy szerződésszerűen haladnak az építési munkálatok. Amennyiben a felek előlegfizetésben állapodnak meg, a felek az igazolást nem teljesítésigazolásként értelmezik, és az igazolást a fedezetkezelői online rendszerben sem tüntetik fel. Azon építési projektek kapcsán, amelyben fedezetkezelő is bevonásra kerül, befolyásolja-e a fenti, a műszaki ellenőr által aláírt igazolás a felek által előlegként megállapodott és értelmezett kifizetések előlegkénti kezelését?

Kérdés: Az önkormányzat egy magánszemély vállalkozóval megállapodást kötött a közművelődési feladatok ellátására 2007-ben, amelyhez minden évben költségvetéséből támogatást nyújtott, amivel a vállalkozónak el kellett számolni. 2011. január 1-jétől a magánszemély vállalkozó kft.-t alapított. A 2011. évi támogatásról úgy számolt el, hogy eredményt, nyereséget mutatott ki. Egyéni vállalkozóként és gazdasági társaságként is a közművelődésifeladat-ellátás mellett más tevékenységből is volt bevétele. Az önkormányzatnak csak az önkormányzattól kapott összeggel kell elszámolnia. A költségvetésből kapott támogatás után kimutathat nyereséget?

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.