Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik.Behajthatatlan az a követelés:a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Reprezentáció állami támogatásból

Kérdés: A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből egy állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság támogatást kap többek között szakmai programok szervezésére (diákok részére). A rendezvényeken történő vendéglátás reprezentáció keretében valósul meg. Ebben az esetben a reprezentáció után van-e adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...adót kell fizetni. Az adó a juttatót terheli. Juttatónak a nonprofit gazdasági társaság tekintendő, függetlenül attól, hogy a kiadások fedezetét minisztérium biztosította támogatás formájában. (Kéziratzárás: 2020. 04. 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Adómentes európai uniós támogatások

Kérdés: Egyetemünk az Európai Unióból és/vagy az államháztartás valamely alrendszeréből nyer pályázati pénzt többek között oktatásra, kutatásra, konferencia szervezésére. Az Szja-tv. 4.27. pontja értelmében az ezekben a pályázatokban elszámolt költségek, amelyek 2013-ban adókötelesek voltak, 2014-ben és visszamenőleg adómentessé váltak, így az étkezés, szórakoztatási szolgáltatás (pl. városnéző kisbuszos szolgáltatás, amely a pályázati kiírásnak megfelel).
Kérdéseink:
1. Csak azokra a pályázati pénzekre vonatkozik, amelyek 100%-ban az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából érkezik? Ha tartozik hozzá ön­erő, akkor már nem lehet adómentes?
2. Az Európai Unió és az államháztartás valamely alrendszeréből nyert pályázati pénz hogyan értendő? Külön uniós és külön államháztartási pénzre is értendő, vagy csak olyan pályázatok tartoznak ide, amelyekben mindkét forrás szerepel?
3. Mit jelent az, hogy fiatal felnőtt?
4. Bármelyik, a törvény által nevesített forrásból elnyert pénzre vonatkozik, vagy csak bizonyos tevékenységekre értendő az adómentesség?
5. Mit jelent a független fél? Ha egyetemünk szervezi a rendezvényt, akkor egyetemi dolgozóra már nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha 100%-ban uniós forrásból finanszírozzák, és akkor is, ha államháztartási forrás (így önerő) is megjelenik a pénzügyi fedezet biztosításában. Ugyanakkor, véleményünk szerint, e jogszabályhely nem vonatkozik a csak magyar államháztartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Szociális segély adókötelezettsége

Kérdés: Köztisztviselői rendeletünk 15. § c) pontja alapján a köztisztviselő részére rendkívüli pénzbeli szociális segély adható. A képviselő-testület ennek fedezetét minden évben a költségvetési rendeletben biztosítja. Adómentesen adható-e ez a juttatás? Milyen módon kell a juttatást elszámolni a dolgozónak? Milyen nyilvántartás és dokumentáció szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja alapjánadómentes többek között a helyi önkormányzat által a Szoc-tv. alapján nyújtottátmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, valamint az önkormányzat általnyújtott szociális segély. Az említett segélyek, támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Bankszámlára történő utalás miatti költségtérítés kezelése

Kérdés: A dolgozóknak járandóságuk bankszámlára történő utalása miatt felmerülő költségének megtérítése kötelező, vagy csak adható – munkáltatói döntés alapján – az Szja-tv.-ben adómentesen megengedett évi 2000 Ft? Ennek fedezetét kell-e a költségvetésben tervezni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. mellékletének 5.5. pontja szerint a bérnek a pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából adódó többletköltség munkáltató által történő megtérítése legfeljebb évi kettőezer forintig adómentes.A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.