Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

46 cikk rendezése:

1. cikk / 46 Sportlétesítmény felújításának áfája

Kérdés:

Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

2. cikk / 46 A polgármesteri hivatal épületének felújításához kapott támogatás

Kérdés: Az uniós projektek tekintetében a támogatási szerződések nem tartalmaznak arra előírást, hogy milyen COFOG-ra könyveljük a támogatást, illetve a beruházást. Helyesen jár el az önkormányzat, ha COFOG-ként az adott tevékenységhez tartozó COFOG-ot használja, pl. polgármesteri hivatal felújítását célzó projekt esetén a 011130 önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenység COFOG-ra könyveli a támogatást és a beruházást is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

3. cikk / 46 Támogatások elszámolása – COFOG

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, a miniszterelnökségtől a támogatásokat a 084020 nemzetiségi közfeladatok ellátása COFOG-on kapjuk. Amikor beérkezik a támogatás, azt is erre a COFOG-ra kell könyvelni, vagy a 018010 önkormányzatok elszámolásaira, illetve használjuk még az igazgatási tevékenység COFOG-ot a 011140. Ha ingatlan beruházására/felújítására kapunk pénzt, akkor a 013350 önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás COFOG-on teljesítjük a kifizetéseket. Ez megfelelő így?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

4. cikk / 46 Szennyvízhálózat üzemeltetési díja

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. január 1-jétől az ivóvíz- és a szennyvízhálózat tekintetében a korábbi vagyonkezelési szerződés helyett bérleti-üzemeltetési szerződést kötött a szolgáltatóval. Az új szerződések szerint a félévente esedékes használati díj nettó összegét nem utalja át a szolgáltató az önkormányzatnak, hanem az egyből egy víziközmű-fejlesztési alapba kerül, és innen finanszírozzák a rendszer esetleges karbantartását, pótlását, felújítását.
Önkormányzatunk milyen jogcímen és hogyan könyvelje le ezt a kiadási tételt? A szerződés értelmében az alap forgalmát elkülönítetten tartja nyilván a szolgáltató, és évente egyszer ad számunkra információt az alap előző évi kiadásairól és bevételeiről. Tehát mi csak egy év után tudjuk meg, hogy a mi könyveinkben szereplő vagyon-elemek értéke hogyan változott, az általunk befizetett összegből mekkora összeget fordítottak dologi és mekkorát felhalmozási kiadásokra.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

5. cikk / 46 Múzeumfelújítás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk pályázott az általa fenntartott, üzemeltetett múzeum épületének felújítására. A pályázat beadáskori állapota szerint bruttó támogatásban részesültünk, a támogatás intenzitása 100%-os volt. A támogatás intenzitása változott, mivel turisztikai fejlesztés, ezért csak a kiadások nettó összege számolható el. Az önkormányzat a múzeum működését nagyobb részben a központi támogatásból és kisebb részben a jegybevételekből finanszírozza. A tervezett felújítás tekintetében az áfát teljes összegben visszaigényelhetjük?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

6. cikk / 46 Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

7. cikk / 46 Bontási tevékenység költsége

Kérdés: Az építési beruházás bontási tevékenységének költségét milyen rovatra kell könyvelni (dologi kiadás vagy beruházás)? A bontási tevékenységgel kapcsolatosan van-e valamilyen speciális szabály, kapcsolódik-e a keletkezett törmelék elszállításának költsége és lerakóhelyi díja?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

8. cikk / 46 Beruházás, felújítás, karbantartás

Kérdés: Egy épület azbesztmentesítése dologi kiadásként vagy beruházásként kezelendő?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

9. cikk / 46 Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

10. cikk / 46 Megszűnő költségvetési szerv

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.