17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása
Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
2. cikk / 17 Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai
Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját követően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
3. cikk / 17 Közalkalmazott kötelező felmentése "nők negyvenéves öregségi nyugdíjára" való jogosultság esetén
Kérdés: A közalkalmazott nő 40 éves munkaviszonyának betöltése után kérheti-e a felmentését, és a munkáltatónak fel kell-e mentenie, vagy közös megegyezéssel is megszűnhet a jogviszonya? Ha nem felmentéssel szűnik meg, akkor ki kell fizetni a felmentési időt?
4. cikk / 17 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság alapján kötelező a felmentés – a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?
5. cikk / 17 Szabadságra jogosító idő meghatározása
Kérdés: A közalkalmazott a "nők 40 éves öregségi nyugdíj"-át igényli 2013. december 1-jétől. 2013. április 1-jétől kezdi meg a felmentését. 2013. augusztus 1-jétől munkavégzés alól mentesül. Erre az utolsó négy hónapra is jár-e a szabadság? A Kjt. 115. §-ának g) pontja szerint a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartam is munkaviszonynak számít, és jár rá szabadság. De mit jelent az 55. § k) pontja ebben az esetben (munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam)? A korábbi Munka Törvénykönyvében átlagkereset időszakára járt, ezt a részt most teljesen kivették a törvényből.
6. cikk / 17 Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága
Kérdés: Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?
7. cikk / 17 Korengedményes nyugdíj
Kérdés: 1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?
8. cikk / 17 Közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Közalkalmazott női dolgozónk 2008. február 16-án tölti be az 57. életévét, és ekkorra rendelkezik a szükséges 38 év munkaviszonnyal. A felmentési időt kiveheti-e a munkaviszony megszűnése előtt (2008. 02. 16.) (nyugdíj igénybevétele előtt)? Ez azért lenne fontos, mivel magas a fizetése, és így 2008. évben a nyugdíj melletti jövedelme éves szinten meghaladja a január elsején érvényes minimálbér 12-szeresét. Az előzőekből következően, a felmentési időre járó átlagkeresetre is vonatkozik az előbb említett korlátozás?
9. cikk / 17 Felmentési idő és jubileumi jutalom
Kérdés: Intézményünk dolgozója 2007-ben az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe kívánja venni (a dolgozó 57 éves, 38 éves munkaviszonnyal rendelkezik). Jár-e a dolgozónak a 8 havi felmentési idő és a 40 éves jubileumi jutalom, ha a közalkalmazotti jogviszonyát nyugdíjasként megszünteti?
10. cikk / 17 Jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor
Kérdés: 2007. évben 57 éves leszek, és 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe kívánom venni. A munkáltatóm felmentési időt nem akar adni a nyugellátás megállapítása után, mert a vezetés úgy határozott, hogy nyugdíjazás miatt adjam be én a felmondásomat, és így neki nem kell felmentési időre járó átlagkeresetet fizetnie. Szeretném tudni, hogy a munkáltatóm helyesen jár-e el, amikor nem akar felmentési időt és a felmentési időre járó átlagkeresetet adni.
