5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés:
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
2. cikk / 5 Munkavállaló munkaképességének ellenőrzése
Kérdés: Mikor, milyen feltételekkel használhatunk alkoholszondát, hogy ellenőrizzük egy munkavállaló alkoholos befolyásoltságát?
3. cikk / 5 Munka Törvénykönyve munkaidő--szervezéssel kapcsolatos módosításai 2019-től
Kérdés: Az elfogadott Mt.-módosítások fényében hogyan változnak a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a pihenőidőre és munkaidőre vonatkozó szabályok?
4. cikk / 5 Gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság letelte utáni foglalkoztatás
Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk szülési szabadságra, majd a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra ment. Most (a gyermek másfél éves) bejelentette, hogy vissza kíván jönni dolgozni, azonban időközben szervezeti változások történtek, és most csak napi 4 órában tudnánk alkalmazni. Megtehetjük-e ezt? Köteles-e ezt elfogadni, és ha nem fogadja el, megszüntethetjük-e a jogviszonyát?
5. cikk / 5 Felmentés nyugdíjazás jogcímén
Kérdés: Saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztatunk. Munkáltatói felmondás esetén azt nem kell indokolni. Felmondási idő megilleti-e a nyugdíjast, mivel erről nem szól a törvény? Jogszabály-értelmezésben az olvasható, hogy a felmondási idő azért jár, hogy a munkavállalónak legyen lehetősége létfenntartásához munkahelyet keresni, viszont a nyugdíjas munkavállaló a létfenntartásához már saját nyugdíjával rendelkezik.
