Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.Továbbra sem minősül bevételnek, illetve jövedelemnek az Szja-tv. 4. §-ának (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények 2011-től

Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)-(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartásiismereteket tanúsító képesítéssel kell rendelkeznie. Tehát a szakirányúfelsőfokú végzettség mellett nem követeli meg a jogszabály a mérlegképes könyvelőivégzettséget (vagy államháztartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Köztisztviselő átsorolása

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjét, aki adóügyi előadóként, II. besorolási osztályban, középfokú végzettséggel látja el jelenleg munkáját, köteles-e a munkáltató I. besorolási osztályba, azaz felsőfokú végzettségűként átsorolni, ha a főiskolai szakirányú végzettséget önszorgalomból szerzi meg, tanulmányi szerződést vele a munkáltató nem kötött?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltató előírta-e annak megszerzését, vagy hogytanulmányi szerződést kötött-e munkavállalójával. Amennyiben a szakirányúfelsőfokú végzettségét a munkavállaló önszorgalomból megszerezte, úgy amagasabb besorolási osztályba kell őt átsorolni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Köztisztviselő átsorolása

Kérdés: A Ktv. hatálya alá tartozó dolgozóink tovább tanulnak felsőoktatási intézményben, saját költségükön. A munkáltató szerződést nem kötött velük. Át kell-e sorolni a dolgozót felsőfokú végzettségűnek, ha:- munkaköréhez, illetve az általa ellátott feladathoz nincs szükség a felsőfokú végzettségre, és más munkakörbe nincs mód áthelyezni;- teljesen más szakirányú diplomát szerzett, mint a munkaköre, és szintén nem tudja a munkáltató ennek megfelelő munkakörbe helyezni?
Részlet a válaszából: […] ...pontosítja a jogalkotó azt a helyzetet -, a Ktv. 26. § (2) bekezdésének rögzítésével – amikor a köztisztviselő által megszerzett felsőfokú végzettség önmagában nem szerepel az adott feladatkörhöz kötött képesítési előírások között, de már rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Köztisztviselő átsorolása

Kérdés: Ktv. hatálya alá tartozó dolgozó saját költségén továbbtanul felsőoktatási intézményben. A munkáltatóval tanulmányi szerződést nem kötött. A diploma bemutatása után át kell-e sorolni őt a felsőfokú végzettségűek közé, ha a munkáltató továbbra is csak olyan munkakörben tudja foglalkoztatni, amely középfokú végzettséget igényel? A fenti feltételek között, ha a dolgozó nem a betöltött munkakörének megfelelő szakterületen szerez diplomát, és a diplomának megfelelő munkakört nem tud biztosítani számára a munkáltató, át kell-e sorolni a felsőfokú besorolási táblázat szerint?
Részlet a válaszából: […] ...akkor nem kerülhet sor az átsorolására.Előállhat olyan helyzet is, hogy a köztisztviselő a munkakörének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséget szerez, a munkáltató azonban úgy gondolja, hogy az adott munkakör középfokú végzettséggel is ellátható –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.