3 talált cikk az eljárási szabályok , költségvetés , fenntartó kifejezésre

Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?

Kérdés: Terheli-e önálló pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettség a költségvetési szervet, ha adókapcsolattal rendelkezik?