7 talált cikk a finanszírozás , beszámoló , költség , fenntartó kifejezésre

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?

Kérdés: A megyei önkormányzat mint intézményfenntartó 2009. október 1. napjával megszüntette a fenntartásában levő kórházakat mint intézményeket, és helyettük a feladat ellátására nonprofit vállalkozásokat alapított. Az intézmények megszüntetése során a fenntartó az intézményeknél fennálló nettó kötelezettségeket – vevői és egyéb követelés, szállítói és egyéb kötelezettség egyenlegét – átadta a nonprofit vállalkozások részére pénzügyi rendezésre. A nonprofit vállalkozások által teljesített kötelezettségeket a részükre nem térítette meg, így azoknak követelése keletkezett a megyei önkormányzat felé. A jogszabályi változások következtében a nonprofit vállalkozásokat 2013. év március hó 31. napjával az önkormányzat mint tulajdonos végelszámolással megszüntette, és a korábbi nonprofit vállalkozások összevonásával egy költségvetési intézmény jött létre a feladat ellátására. Így egyetlen intézmény könyveiben szerepel a megyei önkormányzattal szembeni követelés, és annak összegében 2013 óta lényeges változás nem következett be. Ennek legfőbb indoka az, hogy a megyei önkormányzat könyveiben ezen követelés nincs nyilvántartva, és az önkormányzat ezen követelést nem ismeri el. Az intézmény a vonatkozó jogszabályok alapján a követelésre értékvesztést számol el. Figyelemmel a vonatkozó jogszabályi előírásokra (Szt., Ptk. és Áht.), leírható-e a megyei önkormányzattal szembeni követelés?

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?

Kérdés: Az önkormányzat az önállóan működő költségvetési szerv 2012. évi pénzmaradványát testületi döntés alapján elvonja. Kérjük, írják meg, hogy 2013-ban hogyan tudjuk lekönyvelni fenntartó és intézmény tekintetében is?

Kérdés: Nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő nevelési-oktatási intézményre vonatkozik kérdésünk. (Kiemelten közhasznú egyesület tart fenn általános iskolát és gimnáziumot.) Mi határozza meg az iskola gazdálkodási jogkörét, a fenntartónak milyen jogszabályoknak kell megfelelnie a gazdálkodás irányítása szempontjából?

Kérdés: Oktatási intézmény vagyunk. Éves, fenntartó által elfogadott, illetve jóváhagyott költségvetésből gazdálkodunk. Kiadásaink, bevételeink működésre kerülnek felhasználásra. Könyvelésünk az államháztartási törvény (Áht.) alapján kettős könyvvitel. Ez az alapja a beszámolók elkészítésének. Szükség van-e a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján egy analitikus nyilvántartás vezetésére kötelezettségvállaláshoz? Véleményünk szerint e rendelet 67. pontja szabályozza a kötelezettségvállalás dokumentumait. A költségvetési intézmények az elfogadott éves költségvetésüket előirányzat alapján a főkönyvi könyvelésben (TTG-program) rögzítik, amely minden havi zárás után adatot szolgáltat a költségvetés időarányos felhasználásáról. Fenti rendelet alapján kötelezővé tették egy kötelezettségvállalást nyilvántartó analitikus rendszer vezetését. Kérem szíves válaszukat, hogy a beszámoló alapját jelentő főkönyvi könyvelés mellett van-e jelentősége és szakmai alapja egy ugyanolyan módszerrel egy második kettős könyvelés vezetésére!

Kérdés: Néhány intézményünk az elmúlt évben nem kapta meg a részére megállapított költségvetési támogatás teljes összegét. A ki nem utalt támogatások (2005. évi beszámoló 29. űrlap 16. sora) az intézmények 2005. évi költségvetési pénzmaradványát befolyásolják. Az alulfinanszírozás összegét – melyet a pénzmaradvány részeként képviselő-testület is elfogadott – a főkönyvben a T 4214 – Előző év(ek) költségvetési tartalékának elszámolási számláján könyvelték a K 4211 – Költségvetési tartalék elszámolási számlával szemben. Ez az előző évi alulfinanszírozás részünkre az idén kiutalásra került, amit a T 341 – K 4622 és a kapcsolódó tételekkel együtt könyvelték. Ez az elszámolási mód mindaddig egyértelmű volt, amíg a féléves beszámoló során nem értelmeztük újra és újra a PM tervezési útmutatóját és a SALDO Önkormányzati költségvetési szervek számviteli politikája és számlarendje 2006. évi kiadványában leírtakat. A SALDO kiadványban egyértelmű az elszámolás; a klasszikus alulfinanszírozás és annak főkönyvi rendezése. Nem egyértelmű, sőt zavaró a PM útmutatójában a 09. űrlap 25. sorához fűzött következő magyarázata: ".... Az 1251 szektorban az önkormányzati költségvetési szerv felügyeleti szervével kapcsolatos elszámolások (előző évben megállapított támogatások részbeni folyósításából eredő pótlás) bevételének teljesítési adata szerepelhet..." Ezt a PM-es értelmezést "támogatja a MÁK területi igazgatósága is. Mi viszont nem tudjuk, melyik a helyes eljárás, az előző évi egyéb kiegészítés, vagy a pénzmaradvány-átvétel. Ez utóbbi szerintünk azért nem "helytálló", mert a fenntartó nem maradványt, nem a pénzmaradványát adja át. Legyenek szívesek véleményükről tájékoztatni.