Önkormányzati telek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a finanszírozási bevételek és kiadások, valamint az előző években nyilvántartásba vett 40. § (2) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Kincstárjegyek és lekötött betétek év végi elszámolása

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések, B816. Központi, irányító szervi támogatás, B818. Központi költségvetés sajátos finanszírozási bevételei, B823. Külföldi értékpapírok kibocsátása, B824. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi kormányoktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Közoktatási intézmény gazdálkodása

Kérdés: Nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő nevelési-oktatási intézményre vonatkozik kérdésünk. (Kiemelten közhasznú egyesület tart fenn általános iskolát és gimnáziumot.) Mi határozza meg az iskola gazdálkodási jogkörét, a fenntartónak milyen jogszabályoknak kell megfelelnie a gazdálkodás irányítása szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...autonómiát élveznek, azaz jogilag önálló intézményként működnek, az alapító választhatja meg szervezeti, irányítási formáját, de finanszírozásukat és pedagógiai tevékenységüket szabályozza az állam. Amennyiben a magánintézmény és az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Támogatási program előlegkötelezettségként történő elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk 2009. évben több EU-s pályázatot bonyolított le hazai finanszírozó szervezetek közreműködésével. Támogatási program előlegében részesültünk, melynek bevételét a 46-os számlaosztályban könyveltük le. Az előleg azon részét, melyet már felhasználtunk, de a finanszírozó szervezet még nem ismert el, a 4491. főkönyvi számlán a mérlegben kötelezettségként mutattuk ki. Az előleg azon részét viszont, melyet még nem használtunk fel, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként mutattuk ki. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a mérlegben kötelezettségként a 4491. főkönyvi számlán ki kellett volna mutatni az összes támogatási program előlegét, függetlenül attól, hogy felhasználtuk-e vagy sem? Kérem, ha lehet, az alábbi számszerűsített példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, hogyan kellett volna lekönyvelni, illetve mit kellett volna a mérlegben kimutatni! Példa: Támogatási program előlege 30 M Ft, ebből felhasznált, de még a finanszírozó szervezet által el nem ismert összeg 5 M Ft, fel nem használt összeg 25 M Ft.
Részlet a válaszából: […] ...maradványátadás).Ennek értelmében, ha az államháztartás szervezete támogatásiprogram előlegében részesült, azt felhasználta, de a finanszírozásban résztvevő szervezet ezeket még nem ismerte el jogszerű (szabályszerű, szerződésszerinti) felhasználásnak, addig ezeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Több partner által elnyert EU-s pályázat támogatásának könyvelése

Kérdés: Költségvetési szervként európai uniós pályázaton nyertünk, de van egy támogatásban részesülő partner is, aki rajtunk keresztül bonyolít mindent. Az elszámolás utófinanszírozással történik, a támogatási szerződés szerint a nettó összeg 95 százalékig a támogatott fizeti az 5 százalék önrészt, valamint a teljes áfát, mivel azt vissza kell igényelni. Hogyan kell az alábbi gazdasági eseményeket könyvelni? Elkülönített számlára (35261-K?) megérkezik a támogatás a főtámogatott és támogatásban részesülőknek. A támogatásból a felügyeleti (mint számfejtő) hely részére át kell adni a megbízási díjat és azok járulékait, hogyan kell ezt a könyvelésben kezelni? Ők egy másik költségvetési szerv, előirányzat-átadás történik? Vannak olyan kifizetések, melyek nem az elkülönített számlán bonyolódnak (elszámolható-e pl. a telefonköltség egy része a pályázattal kapcsolatos kiadásokban), utólag megérkezik a támogatás erre a költségre, milyen rendezési és könyvelési kötelezettség van? A tárgyieszköz-beszerzésnél a támogató a fentiek szerint (95 %-ot) fizet a szállítónak, nálunk a maradék jelentkezik a pénzforgalomban.
Részlet a válaszából: […] ...számla nem hozhatóösszefüggésbe az EU-s támogatásokkal, a számla a társadalombiztosításipénzeszközök elosztására szolgál.) Utófinanszírozás esetén valamennyi, a pályázattalkapcsolatosan felmerült kiadást célszerű az átfutó kiadások között könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Részletre történő beruházás elszámolása

Kérdés: 2006. évben pályázati támogatással építettünk ebédlőt utólagos finanszírozással, a támogatást 3 év alatt kapjuk meg. A kivitelezővel történt megállapodás alapján neki is három részletben fizetjük a számlát, az első részlet 2006-ban kifizetésre került. Műszaki átadás, üzembe helyezés, birtokbavétel megtörtént. Hogyan kell lekönyvelni, hogy az ingatlanvagyon kataszterrel is egyezőség legyen, mivel abban a 22 milliós összeget kell szerepeltetni, az állománybavételi bizonylat alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. vonatkozó előírása alapján az állományba vetttárgyi eszközöket függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés részben vagyegészben nem történt meg, állományba kell venni, és az állományba vételnapjától kell számolni a terv szerinti értékcsökkenést.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Az alulfinanszírozásból származó pénzmaradvány elszámolása

Kérdés: Néhány intézményünk az elmúlt évben nem kapta meg a részére megállapított költségvetési támogatás teljes összegét. A ki nem utalt támogatások (2005. évi beszámoló 29. űrlap 16. sora) az intézmények 2005. évi költségvetési pénzmaradványát befolyásolják. Az alulfinanszírozás összegét – melyet a pénzmaradvány részeként képviselő-testület is elfogadott – a főkönyvben a T 4214 – Előző év(ek) költségvetési tartalékának elszámolási számláján könyvelték a K 4211 – Költségvetési tartalék elszámolási számlával szemben. Ez az előző évi alulfinanszírozás részünkre az idén kiutalásra került, amit a T 341 – K 4622 és a kapcsolódó tételekkel együtt könyvelték. Ez az elszámolási mód mindaddig egyértelmű volt, amíg a féléves beszámoló során nem értelmeztük újra és újra a PM tervezési útmutatóját és a SALDO Önkormányzati költségvetési szervek számviteli politikája és számlarendje 2006. évi kiadványában leírtakat. A SALDO kiadványban egyértelmű az elszámolás; a klasszikus alulfinanszírozás és annak főkönyvi rendezése. Nem egyértelmű, sőt zavaró a PM útmutatójában a 09. űrlap 25. sorához fűzött következő magyarázata: ".... Az 1251 szektorban az önkormányzati költségvetési szerv felügyeleti szervével kapcsolatos elszámolások (előző évben megállapított támogatások részbeni folyósításából eredő pótlás) bevételének teljesítési adata szerepelhet..." Ezt a PM-es értelmezést "támogatja a MÁK területi igazgatósága is. Mi viszont nem tudjuk, melyik a helyes eljárás, az előző évi egyéb kiegészítés, vagy a pénzmaradvány-átvétel. Ez utóbbi szerintünk azért nem "helytálló", mert a fenntartó nem maradványt, nem a pénzmaradványát adja át. Legyenek szívesek véleményükről tájékoztatni.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk kialakításakor arra törekedünk, hogy a válaszokminden esetben jogszabályi rendelkezésen alapuljanak. A kérdést egyértelműeneldönti, hogy a Pénzügyminisztérium által közzétett "Tájékoztató aköltségvetési szervek költségvetési előirányzatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Nemzetközi támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a Számlakerettükör 3613-3616. Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számláit, valamint a 66. számlacsoport számláit?
Részlet a válaszából: […] ...szervként szereplő költségvetési szervek részére. A számla rendeltetése, hogy összegyűjtve, egy számlán jelenjenek meg a hazai társfinanszírozási források és az EU-s támogatások. A számlákról utalja tovább a Kincstár a végső kedvezményezettek részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.