11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Bevételek ellenjegyzése
Kérdés: Kell-e költségvetési szervnél a bevételeket ellenjegyezni, utalványozni, teljesítést igazolni?
2. cikk / 11 Gyermekétkeztetés áfalevonásának szabályai
Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó iskolák és óvodák gyermekétkeztetését szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel látjuk el. A jogszabályban meghatározott kategóriákat teljes elkülönítéssel tudjuk kimutatni. 100%-ban támogatott, 50%-ban támogatott és a teljes összeget fizetők. Mi az áfa-bevallásban levonható áfaként csak a nyersanyagra jutó áfát (50% és a nem támogatott) állítjuk be. Fizetendő adó a nem kedvezményes étkezők befizetéséből adódik. Önkormányzatunk a szülőnek csak a nyersanyagot és az áfát számlázza ki. A szolgáltató természetesen nyersanyag + rezsiköltséget számláz az önkormányzatnak. Levonásba helyezhetjük-e a rezsiköltség áfáját az 50%-os és a teljes összeget fizetők esetében? (Eddig nem vontuk le.)
3. cikk / 11 Teljesítésigazolás
Kérdés: Kérdésünk a teljesítésigazolás dátumával kapcsolatos. A teljesítésigazolást a számlán dokumentáljuk. Eseti gazdasági események teljesítésénél a számla aznap vagy később kerül kiállításra, mint a tényleges teljesítés, ráadásul a számla megérkezése még későbbi. A szakmai igazolónak a tényleges teljesítési időponttal megegyező dátummal kell igazolnia a számlát?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?
4. cikk / 11 Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől
Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
5. cikk / 11 Előleg
Kérdés: Egy önállóan működő költségvetési szerv részére 10-20 ezer forint "ellátmányt" adunk, amellyel a kisebb dologi kiadásokat finanszírozza az arra illetékes személy. Ezzel az összeggel 30 napon belül el kell számolni. A kifizetésnek mi a pontos jogcíme, illetve hogyan szabályszerű az ezzel kapcsolatos utalványozási folyamat?
6. cikk / 11 Szakmai teljesítés igazolása
Kérdés: Szakmai teljesítés igazolására az önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál, mindössze 6 fős költségvetési szervnél, nemzetiségi önkormányzatnál kit lehet, illetve érdemes kijelölni? Itt is a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jelölhető ki? A szerv vezetője jogosult megbízni ezzel a feladattal ezeket a személyeket? Lehet-e ugyanaz a személy egyazon gazdasági esemény tekintetében szakmai teljesítésigazoló és utalványozó is?
7. cikk / 11 Szakmai teljesítési igazolás
Kérdés: Egy peres ügyben az önkormányzatot képviselő ügyvéd megbízási díjának kifizetéséhez szükséges-e szakmai teljesítési igazolás, amely peres ügy tárgyalására csak ez év októberében kerül majd sor?
8. cikk / 11 Érvényesítés
Kérdés: Az új Áht. és Ávr. megszüntette a kiadási előirányzatok terhére történő kifizetés utalványának pénzügyi ellenjegyzési kötelezettségét. A költségvetési szerv által a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján befolyó, valamint hatósági határozat alapján beszedésre kerülő bevételt nem kell utalványozni. Ezekben az esetekben a bevételek beszedésének alapjául szolgáló bizonylatokat külön kell érvényesíteni?
9. cikk / 11 Téves besorolás, elévülési idő
Kérdés: A 146. számukban olvastam, hogy a technikai dolgozókat nem csak "A" fizetési osztályba lehet besorolni. Én 8 évet dolgoztam le egy munkahelyen, és úgy tűnik, hogy végig rossz fizetési osztályba besorolva dolgoztam mint konyhalány. 2000 augusztusában léptem be az intézménybe, mint nyugdíjas munkavállaló (közalkalmazott), és 2008. december 31-ével végleg nyugdíjba vonultam. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezem (mint varrónő), és van még mellette könyvelői végzettséget igazoló oklevelem is. Érettségim nincs. Az lenne a kérdésem, hogy milyen kategóriába kellett volna engem besorolni? Ha nem jó kategóriába soroltak be, akkor mit tehetek? Annyit tudok, hogy a munkajogi elévülési idő 3 év. Ez pontosan mit jelent az én esetemben? Kérhetem-e azt, hogy vizsgálják felül a régi besorolásomat, és ha igen, akkor meddig kötelesek kártérítésre és milyen összegben? Sajnos mint folyamatosan működő intézmény a hétvégeken is kellett dolgoznunk, arra sem járt semmilyen pótlék. A tudomásomra jutott, hogy azoknak, akik még ott dolgoznak, felülvizsgálják az ügyüket.
10. cikk / 11 Számítógéppel kiállított számla módosítása
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, különböző beszerzéseket hajtottunk végre ez évben, ezeket gazdasági tevékenységünkhöz használtuk fel. A számlát részünkre helytelenül állították ki (számítógéppel kiállított számla), nem a megfelelő teljesítési időpont szerepel rajta. Mit lehet ez esetben tenni? Melyik időponttól vonhatjuk le az áfát?
