5 talált cikk a teljesítés időpontja , adólevonási jog , foglaló kifejezésre

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?

Kérdés: 2010. decemberi teljesítésű dátummal vásároltunk egy ingatlant, mely fordított áfásnak minősül. 2010. decemberben foglaló néven csak egy kis része lett kifizetve, a többi várhatóan márciusban. Mely időszakban kell bevallani az ügylet áfáját, 2010. decemberben, vagy 2011-ben a kiegyenlítéskor? Levonásba helyezhető-e az áfa, ha nincs kifizetve a teljes vételár?

Kérdés: Gazdálkodásunk során időközönként előfordul, hogy az igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számla nem érkezik meg a teljesítéssel azonos adómegállapítási időszakban. Kérdés, hogy levonási jogunkkal mikor élhetünk. Ha a számla nem áll rendelkezésünkre, de tudjuk, hogy postán érkezik, levonhatjuk-e az áfát? Ha esetleg nem, akkor önellenőriznünk kell, amikor megérkezik, vagy abban az adómegállapítási időszakban vehetjük figyelembe, amikor megérkezik?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, különböző beszerzéseket hajtottunk végre ez évben, ezeket gazdasági tevékenységünkhöz használtuk fel. A számlát részünkre helytelenül állították ki (számítógéppel kiállított számla), nem a megfelelő teljesítési időpont szerepel rajta. Mit lehet ez esetben tenni? Melyik időponttól vonhatjuk le az áfát?

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!