3 talált cikk a megállapodás , gazdasági társaság , önkormányzat , gépjármű kifejezésre

Kérdés: Az egyik szállítási vállalkozó felajánlott az önkormányzatnak a mezőőri gépjárműbe történő tankolási lehetőséget saját költségén annál a benzinkútnál, ahol ő tankol heti egy alkalommal. Ehhez nincs határozott végső dátum megállapítva, addig érvényes, amíg vissza nem vonja. Erre az önkormányzat megállapodást köt vele. Milyen bizonylatok szükségesek az önkormányzatnak ennek elszámolására, illetve hogy az üzemanyag-elszámolás is rendben legyen? Elegendő, ha az önkormányzat részére megküldik a tankolásokról a gyűjtőszámlát, kitakarva a saját tankolásukat? Szerepelnie kell az önkormányzati gépjármű rendszámának a számlán, illetve hogyan tudjuk igazolni, hogy ebbe a gépkocsiba történt a tankolás, ha nem szerepel a rendszám rajta? Ez alapján a tankolás beállítható az üzemanyag-elszámolásba, hogy a fogyasztás is helyesen kerüljön kimutatásra? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak a támogatással kapcsolatosan?

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?