13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Költségvetési intézmény feladatainak átcsoportosítása
Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat az Áht. 11/A. §-a alapján 2024. január 1-jétől a városüzemeltetési kft. feladatait 15 fő alkalmazottal együtt az intézményhez csoportosította át. A 11/B. § (1) bekezdése szerint "A társaság legkésőbb a fel-adat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére". Hogyan könyveljük ezeket a gazdasági eseményeket, illetve a megszűnt kft. 2023. 12. 31-én fennálló követeléseit és kötelezettségeit hogyan, illetve milyen könyvelési tételekkel vegyük nyilvántartásba?
2. cikk / 13 Saját előállítású arcmaszk könyvelése
Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési szerv) alapanyagot vásárolt, melyeket a könyveinkben nyilvántartásba vettünk. Az alapanyagot – járvány elleni védekezésben használt – egészségügyi védőfelszerelés (FFP2-es arcmaszk) előállításához használjuk fel, melyet egy vállalkozó (100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság) gyárt le részünkre ingyenesen. Az elkészült termékek az Európai Bizottság – módosított – 2020. április 3-án kiadott 2020/491. számú határozata alapján a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztásra kerülnek. Ebben az esetben saját termelésű készletről beszélhetünk-e? Ha igen, milyen szakágazati besorolással kell az intézményünknek rendelkeznie, hogy azt és a készterméket a könyveinkben szerepeltethessük? Ha nem, akkor a fenti tevékenység hogyan könyvelendő, és szükséges-e a speciális szakágazati besorolás (pl.: 032050 Egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése)? Milyen értéken kell a készterméket készletre venni, tekintettel arra, hogy a vállalkozó a gyártást számunkra ingyen végzi (nálunk csak az anyagköltség merül fel)?
3. cikk / 13 Különadó a katában
Kérdés: A Katv. előírása szerint, ha egy gazdasági társaság egy kataalany partnerével éves szinten eléri a 3 millió forint forgalmat, 40% különadót köteles fizetni. Kivételt jelentenek azok az egészségügyi vállalkozások, melyeket az OEP finanszíroz. Mi a helyzet azon vállalkozásokkal, melyek nem közvetlenül az OEP által finanszírozottak, hanem a kórházakkal állnak kapcsolatban? A kórházakat az OEP finanszírozza, a gazdasági társaság a kórházzal áll kapcsolatban, a kataalany pedig a társasággal. Ebben az esetben mentesül a gazdasági társaság a különadó megfizetése alól?
4. cikk / 13 Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok
Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
5. cikk / 13 Humán-egészségügyi szolgáltatás számlázása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
6. cikk / 13 Művészek önálló programja megvalósításának önkormányzat általi támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi döntés alapján esetenként támogatást nyújt magánszemélyeknek – jellemzően művészeknek – különböző önálló programjuk megvalósításához (pl. könyvkiadás, kiállítás szervezése stb.). A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerül a támogatás összege, mely összeggel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig a támogatott nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolni. Amennyiben a szerződésben foglalt elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, nem a teljes összeggel számol el, vagy a támogatás összegét nem a szerződésben meghatározott cél megvalósítására használja fel, köteles a támogatás összegét részben vagy teljes összegben az önkormányzat részére visszafizetni. Fent leírt feltételekkel nyújtott támogatás a magánszemély támogatottnál keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget? A támogatási összeg kifizetésekor az önkormányzatnak mint kifizetőnek miként kell eljárnia?
7. cikk / 13 -Közalkalmazotti jubileumi jutalom – áthelyezések szakadatlan láncolata
Kérdés: Közalkalmazottunk 1974. november 13-tól 1979. március 13-ig az "A" megyei állami építőipari vállalatnál, majd áthelyezéssel 1979. március 14-től 1989. július 31. napjáig a "B" megyei állami építőipari vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Ezt követően 1989. augusztus 1-jétől újabb áthelyezéssel került a "B" megyei városi tanács vb egészségügyi osztályára, ahol 1991. december 31-ig dolgozott, majd szintén áthelyezéssel került 1992. január 1-jétől a városi családsegítő szolgálathoz, ahol már közalkalmazottként végezte munkáját. A családsegítő szolgálat 1996. január 1-jei hatállyal kettévált, s jelenleg intézményünk, a városi anya-, csecsemő- és gyermekotthon közalkalmazottja. Jogviszonya 1989. január 1-jétől folyamatos. Az állami építőipari vállalatoknál töltött évek jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehetőek-e? Véleményem szerint alapvetően nem, hiszen nem tartozik a Kjt. hatálybalépését követően a Kjt. hatálya alá [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont] (vélhetően gazdasági társaságokká alakultak át), ugyanakkor a Költségvetési Levelek 2014. szeptember 23-i számában a 3789. kérdésre adott válaszuk alapján az "áthelyezések szakadatlan láncolata" miatt mégis beszámíthatóak ezek az évek. Mi az igazság, és a Kjt. mely szakasza alapján vehető figyelembe az "áthelyezések szakadatlan láncolata"?
8. cikk / 13 Költségvetési szervek áfaarányosítása és szakképzésihozzájárulás- kötelezettsége
Kérdés: 1. Önkormányzatnál a könyveléskor a költségeket el tudjuk különíteni. A bevételek között van rendes bevétel és állami (normatíva). Áfaarányosítást kell alkalmazni? 2. Önkormányzat saját bontott anyagot értékesít. Áfásan kell értelmeznünk? 3. Önkormányzatnál kell szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A jogszabály nem mondja ki kivételként, hogy nem kell. (A kérdező általános alanyi áfakörbe van bejelentkezve, és negyedéves áfabevalló.)
9. cikk / 13 Alapítványok kötelezettek-e szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Kérdés: A 98. számban a 2085. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény nem nevesíti a kötelezettek között az alapítványt, ebből adódóan véleményem szerint az alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük nincs. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni ebben, vagy ha tévednék, az ellenkezőjében!
10. cikk / 13 Iskola rehabilitációshozzájárulás-, illetve szakképzésihozzájárulás- fizetési kötelezettsége
Kérdés: Alapítvány által működtetett iskolában – önálló adószámmal rendelkező intézmény – az alkalmazottak létszáma meghaladja a 20 főt, kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie? Van-e szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége?