3 talált cikk az elévülés , bejelentés , gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) 2009-ben építési telek vásárlására vonatkozó előszerződést kötött egy kft.-vel (a továbbiakban: kft.). A kft. nem rendelkezik speciális áfastátusszal (nem alanyi adómentes adóalany). Az előszerződés alapján a társaság előleget fizetett a kft. részére. Az előlegről a kft. az akkor hatályos adómértéknek megfelelő 25 százalékos általános forgalmi adót tartalmazó számlát állított ki, az általános forgalmi adót a kft. bevallotta és megfizette, azt a társaság előzetesen levonható adóként levonásba helyezte (a levonási jog és a levonási jog gyakorlásának feltételei is teljesültek). Az adásvételi szerződés azonban – a felektől független okok miatt – sosem került megkötésre. Ezért 2016-ban a felek közös megegyezéssel megszüntették a szerződést. A 2009-ben fizetett előleget a kft. a társaság részére vissza kívánja fizetni. A 2009-es adóév a kft.-nél és a társaságnál is – az elévülési szabályok értelmében – elévült időszaknak számít. A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Szükséges-e a kft.-nél és a társaságnál a korábban bevallott és befizetett, illetve levont előzetesen felszámított adót helyesbíteni, tekintve, hogy az előleggel kapcsolatos adómegállapítás elévült időszakot érint?
2. Amennyiben igen, milyen módon, milyen dokumentumok alapján és milyen időszakra vonatkozóan kell az egyik, illetve a másik félnek megtennie?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdálkodó szervezet) bizonylatmegőrzési kötelezettségéhez kapcsolódóan két gyakorlati kérdés merült fel. A gazdálkodó szervezet részéről elveszett számlatömb esetén, valamint általa az adóalany részére kibocsátott számla elvesztése okán mi az általánosan elfogadott eljárási rend?