8 talált cikk a nyilvántartás , megállapodás , beszerzés , gazdasági tevékenység kifejezésre

Kérdés: Városunkban egy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló vállalkozás jelent meg, új telephelyet épít a településünkön. A vállalkozás az általános forgalmi adó alanya, adólevonási jogával él. A vállalkozás – a vállalkozása érdekében – a telephelyére vezető utat saját költségén felújítaná. A beruházás építésiengedély-köteles. Az út az önkormányzatunk tulajdonában van, a forgalomképtelen törzsvagyonban szerepel. Önkormányzatunk az áfa alanya, de adólevonási jogát ebben az esetben nem gyakorolhatja. Az önkormányzatnak jelenleg nem áll rendelkezésére forrás arra, hogy az utat felújítsa, de hozzájárulna ahhoz, hogy saját költségén a beruházást/felújítást a vállalkozás megvalósítsa. Szeretnénk, ha az utat a vállalkozás felújítaná, hiszen nekünk is érdekünk, hogy a munkahely jól megközelíthető, biztonságos legyen. Az utat átadnánk a vállalkozásnak, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházást elvégezze, majd térítésmentesen visszaadja a felújított utat. A vállalkozás a térítésmentes átadásról milyen számlát állít ki? Élhet-e a vállalkozás az adólevonási jogával? A vállalkozás ivóvíz-, szennyvíz-gerincvezetéket és burkolt árkot épít az új telephely kialakítása miatt. Az építkezés befejezését követően ezeket is térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kívánja adni. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, milyen számlát állít ki a vállalkozó a térítésmentes átadásról, élhet-e áfalevonási jogával?

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?

Kérdés: A cég dolgozója hivatalos külföldi úton (konferencián) vett részt. Kérdésem, a külföldi szállodai számlán feltüntetett áfa visszaigényelhető-e? Ha igen, azt az áfabevallásban hol kell feltüntetni?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működő kutatóközpontban az intézményfinanszírozás mellett a bevételek nagy részét pályázati úton elnyert támogatási bevételek jelentik. Az alaptevékenységünk adóköteles tevékenység. Helyesen értelmezzük-e az Áfa-tv. hatályos rendelkezéseit, ha a támogatási szerződések alapján kapott állami támogatásokból finanszírozott beszerzések után az áfa összegét visszaigényeljük?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: A közművelődésben dolgozó szakalkalmazottak az IHM-től pályázat útján számítógépet kaptak, melynek kifizetésére a támogató és a munkáltató engedményező nyilatkozata alapján közvetlenül került sor. Pénzforgalmi könyvelés nem történik, de a vagyonnyilvántartásba bekerül, és így az értékcsökkenés is elszámolható. Az áfa visszaigényelhető-e az áfaalany intézmény által?A pályázó szakdolgozót 3 év elteltével vételi jog illeti meg könyv szerinti értéken, addig pedig a használati jogról lemond a pályázóval kötött megállapodás elfogadásával.