Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...amennyi időre a végkielégítés járt, nem foglalkoztatható újra.A központi költségvetési szervek esetében az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a központi költségvetési szervek által történő közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozik. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szabadságra jogosító idő meghatározása

Kérdés: A közalkalmazott a "nők 40 éves öregségi nyugdíj"-át igényli 2013. december 1-jétől. 2013. április 1-jétől kezdi meg a felmentését. 2013. augusztus 1-jétől munkavégzés alól mentesül. Erre az utolsó négy hónapra is jár-e a szabadság? A Kjt. 115. §-ának g) pontja szerint a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartam is munka­viszonynak számít, és jár rá szabadság. De mit jelent az 55. § k) pontja ebben az esetben (munka­viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam)? A korábbi Munka Törvénykönyvében átlagkereset időszakára járt, ezt a részt most teljesen kivették a törvényből.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályban, a kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, egyeztetőbizottságnak az Mt. 293. §-ban foglaltak szerinti kötelező határozatában) meghatározott időtartam, amely alatt a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Köztisztviselő felmentése nyugdíjazására tekintettel

Kérdés: A köztisztviselő 40 év munkaviszony után nyugdíjazását kéri, mennyi felmentési időre jogosult? A felmentési idő lejártát követő naptól lesz nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...összesen legfeljebb hét évvel csökken.A szükséges jogosultsági időt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv különjogszabály szerinti határozatával kell igazolni.A Ktv. 18. § (1) bekezdés alapján a felmentési idő kéthónap. A köztisztviselőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...mértékének növekedése a közalkalmazott személyes,illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejűközalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagyd) az új munkahely és a lakóhely között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...anyugdíj folyósítását automatikusan szüneteltetik.Fontos azonban tekintettel lenni a Munka Törvénykönyve azonszabályára, miszerint határozatlan időtartamúnak kell tekinteni amunkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjemelésekkel növelt összegét.A rokkantnyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet atársadalombiztosítási ellátást megállapító határozatból lehet hitelt érdemlőenmegismerni.A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt aszemélyi jövedelemadóval és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Közalkalmazott felmentése

Kérdés: Közalkalmazott munkavállalónk 2006-ban elment nyugdíjba, de úgy, hogy a közalkalmazotti jogviszonyát ez nem érintette, azaz tovább dolgozott, nem kérte és nem is kapta meg a felmentésre járó időt és bért, csak a nyugdíjazásáról szóló határozatát mutatta be a munkáltatónak. Most, hogy betöltötte a 62. életévét, és 35 éves munkaviszonnyal rendelkezik (amit mind nálunk töltött), el kíván menni véglegesen nyugdíjba, és nem kíván tovább dolgozni. Kérdésem, hogy most jár-e neki a felmentési idő és az arra eső bér?
Részlet a válaszából: […] A jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, ekkor nemjár felmentési idő. Megszüntethető a jogviszony a Kjt. 30. § (1) bekezdés d)pontja alapján felmentéssel. A törvény hivatkozott paragrafusában leírtaknakmegfelelően a közalkalmazotti jogviszony, nyugdíjazás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

2005. évi tizenharmadik havi juttatás

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...esetben nem kellett az érintett részéretizenharmadik havi illetményt fizetni. Később azonban az Alkotmánybíróság32/2005. (IX. 15.) AB határozatában – hatálybalépésére visszaható hatállyal -megsemmisítette a Ktv. hivatkozott rendelkezését. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Közalkalmazott végkielégítése

Kérdés: Határozatlan időre kinevezett közalkalmazott vagyok. Közalkalmazotti jogviszonyom átszervezés következtében felmentéssel szűnik meg. A felmentési idő kezdete 2007. június 30., vége 2007. november 30. (5 hónap jár). A végkielégítés mértéke 6 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg. Szeretném a felmentési időmet 4 hónappal lerövidíteni úgy, hogy a közalkalmazotti jogviszonyom 2007. július 31-ével megszűnjön. Kérdésem, hogy ebben az esetben is jár-e a közalkalmazotti jogviszony utolsó napján kifizetendő végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 94. §-a értelmében a munkáltató felmentése esetén, haa közalkalmazott a felmentési idő alatt közalkalmazotti jogviszonyánakmegszüntetését a munkavégzés alóli mentesítése előtti időpontban kéri, amunkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...tovább működik, csakaz alkalmazott által betöltött munkakörben van változás.Fentiekből következően, mind a határozott, mind ahatározatlan idejű közalkalmazott jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottat amunkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
1
2