Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] A fennálló 102 ezer Ft-os víz- és csatornadíj-tartozást nem feltétlenül lehetett volna a halálozás okán behajthatatlan követelésnek minősíteni. Tehát nem feltétlenül alapozza meg a behajthatatlanság tényét a kötelezett halála. Halálozás esetén a hagyaték mint egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Késedelmes számlázás, elévülés

Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás jogerős befejezése után az elévülésújból megkezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajthatóhatározatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítjákmeg. Az egyenlegközlővel történt írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 21. § (1) bekezdés alapján a közalkalmazottijogviszony főszabályként határozatlan időre jön létre. A hivatkozott paragrafus(2) bekezdése szerint közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nemrendelkezik – helyettesítés céljából vagy meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.