8 talált cikk a GYED , adóalap , határozat kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., melynek 100%-os tulajdonosa az önkormányzat. A kft. veszteséges, működéséhez az önkormányzat az adott évi költségvetési rendeletében fogadja el, hogy mennyi működési célú pénzeszközt ad át a kft. részére. Helyes-e ez a gyakorlat? Szükséges-e esetleg más szerződés, megállapodás, hogy a pénzeszköz-átadás megtörténhessen?

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozónk munkáltatói kölcsönt szeretne igényelni 500 E forint értékben. Milyen feltételekkel nyújthatunk neki kölcsönt adó- és kamatmentesen? Belső szabályzatunk nem szabályoz ilyen esetet.

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?

Kérdés: Ügyfelem egy önkormányzati tulajdonban lévő egyszemélyes nonprofit kft., amelyet az önkormányzat településgazdálkodási feladatok ellátására hozott létre. Az alapító önkormányzat a cég alapító okiratában meghatározta a kft. feladatait, melyek a következők: település közterületeinek tisztán tartása, közterületi fák, zöldnövényzet, valamint parkok kezelése, gondozása. Az önkormányzat a kft. képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetése alapján a képviselő-testület határozatában meghatározott támogatást nyújt a kft. alapfeladatainak ellátására. A támogatás egy része működési támogatás, amelyet a kft. az alapító okiratában meghatározott zöldterület-karbantartási feladatokra kap. Másrészt az önkormányzat fejlesztési támogatást biztosít a zöldterület-karbantartási feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök (fűnyírók, tehergépkocsik) pótlására. Az önkormányzat a fejlesztési támogatás költségvetésben meghatározott célnak megfelelő felhasználását ellenőrzi. A kft. a beszerzett eszközök áfáját nem helyezi levonásba. A fenti feladatokon túl a kft. eseti megrendelések alapján karbantartási feladatokat, illetve a helyi újság szerkesztésével kapcsolatos feladatokat is ellát, amelyek azonban nem tartoznak a kft. alapító okirat szerinti alapfeladatai közé, és ezek vonatkozásában az önkormányzat támogatást nem nyújt. Az alapfeladatokon túl elvégzett tevékenységek általános forgalmi adóval növelten kerülnek bizonylatolásra az önkormányzatnak. Az előzőeken túl a kft. lakossági megrendelésre fűnyírási, egyéb zöldterület-karbantartási feladatokat is elvégez, amelyeket szintén áfával növelten számláz a szolgáltatást igénybe vevők részére. A fentiekkel kapcsolatban kérdésem, hogy az önkormányzat által a nonprofit kft. részére folyósított működési és fejlesztési támogatás az Áfa-tv. 65. §-a alapján adóalapot képez-e, és köteles-e az önkormányzat azután áfa fizetésére?

Kérdés: Önkormányzat óvodai és iskolai étkeztetése finanszírozásakor 50 vagy 100%-ot átvállal a szülőktől. Helyes-e az a megoldás, hogy az étkeztetés szülőktől átvállalt 50 vagy 100%-os összeg állami és önkormányzati finanszírozási különbözetére az önkormányzat saját magának állít ki áfás számlát? Ha nem, akkor hogyan kell a számlákat kiállítani?

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a településünk az osztrák határ közelében fekszik, az ellenértéket gyakran euróban állapítják meg. Hogyan kell ilyenkor a számlát kibocsátani, melyik árfolyam az irányadó?

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?