28 cikk rendezése:
11. cikk / 28 Maradvány elszámolása
Kérdés: Központi költségvetési szerv 2019. évi költségvetési maradványa az Ávr. 150. §-a szerinti kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványnak minősül. Ezen maradvány összegéhez kapcsolódó azon kötelezettségvállalások esetén, amely a 2019. évi nyilvántartásba vételkor költségvetési évben esedékesként került könyvelésre, de pénzforgalmilag nem került kiegyenlítésre 2019. 12. 31-ig, szükséges-e átsorolni a zárás során a költségvetési évet követően esedékes kötelezettséggé, kötelezettségvállalássá, vagy tárgyéviként kell továbbra is szerepelnie? A számlák egy része 2019. 12. 31. előtti lejáratú, de likviditási problémák miatt nem került kiegyenlítésre, másik része 2020. 01. 01. utáni lejáratú. A fizikai teljesítés mindkét típus esetén megtörtént 2019. 12. 31-ig. A számlák egy részét 2019-ben, másik részét pedig 2020-ban vették kézhez. A számlák között van egyszeri ügylet és folyamatos teljesítésű is.
12. cikk / 28 Kötelező biztosítás
Kérdés: Országos Nemzetiségi Önkormányzat vagyunk, a központi költségvetésből biztosított támogatásunkat "Támogatói okirat" alapján kapjuk, amiben tárgyévi teljesítésű számlákat, béreket stb. lehet kifizetni, jövő év március 31-ig, mert így kell elszámolnunk. Megkaptuk a gépkocsi kötelező biztosításáról a számviteli bizonylatot, melyet csak január elején tudunk kifizetni (évforduló december 17.), mivel csak a jövő évi támogatás terhére számolható el, mert 2020. december 20-ig szól. Iktatás szempontjából hogyan járunk el helyesen? Beiktassuk idén következő évi kötelezettségvállalásra, vagy esetleg számoljuk ki napra pontosan, és a tárgyévre iktassuk be 2019. 12. 31-ig?
13. cikk / 28 Szemétszállítási díj behajtása
Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
14. cikk / 28 Következő évet terhelő kötelezettségvállalás
Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!
15. cikk / 28 Előző évről áthúzódó számla elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év végén és az azt követő év elején beérkező számlákat? Hogyan kell eljárnunk, amikor a számla teljesítése áthúzódik a következő évre?
16. cikk / 28 Természetben nyújtott szociális segély
Kérdés: Az önkormányzat szociális rendelete alapján a szociálisan rászoruló személyeknek élelmiszercsomagot (liszt, cukor, étolaj stb.) juttat. A rászorultságot határozatban állapítja meg, amely tartalmazza a természetbeni juttatás értékét, az átvétel helyét és időpontját is. A kiosztani kívánt élelmiszert az önkormányzat vásárolja meg, az önkormányzat nevére szóló számlával. A segélycsomag átvételét írásban dokumentálja. Kérem, szíveskedjenek a fenti gazdasági esemény könyvelését a költségvetési számvitel és pénzügyi számvitel szerint levezetni! A könnyebb érthetőség kedvéért szeretnénk, ha az alábbi példa alapján vezetnék le a könyvelést. Számla végösszege: 1?000?000 Ft + 270?000 Ft (áfa) = 1?270?000 Ft. 200 fő részesül a juttatásból személyenként 6350 Ft összegben.
17. cikk / 28 "Nők 40 éves öregségi nyugdíjának" igénybevételével kapcsolatos kérdések köztisztviselők esetében
Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk tervezi a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. Tudomásunk szerint erre márciusban megszerezte a jogosultságot. Van arra lehetősége, hogy most nem kéri a nyugdíjazását, csak jövőre? Júniusban 40 éves jubileumi jutalmat kapna. Hivatalunk nyugdíjast nem kíván alkalmazni, így nem biztosított a továbbfoglalkoztatása. Ez a helyzet több kérdést vet fel. Nem kötelező a felmentés sem? Mire jogosult, ha közös megegyezéssel szűnik meg a jogviszony, és mire, ha felmentéssel? Cafeteria jár a felmentési idő alatt is? Ha mégis alkalmaznánk a nyugdíj megállapítása után, akkor meg kell szüntetni a jogviszonyt, és ismét kinevezni, ebben az esetben a nyugdíjáról le kell mondania? Ekkor milyen juttatás illeti meg?
18. cikk / 28 Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése
Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
19. cikk / 28 Kötelezettségvállalások
Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
20. cikk / 28 Behajthatatlan-e a követelés?
Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
