Médiaszolgáltatóval kötött megállapodások

Kérdés:

1. Önkormányzatunk határozatlan idejű szolgáltatási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben meghatározott időtartamú közszolgálati műsor biztosítása szerepel a helyi tévében, mely alapján a szolgáltató rendszeresen tájékoztatja a helyi lakosságot az önkormányzat munkájáról.
A képviselő-testületi üléseket élőben közvetíti, az önkormányzati hirdetéseket, közleményeket ingyenesen közli. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közszolgálati tévéműsor készítése szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a vállalkozó.
2. Önkormányzatunk határozatlan idejű megbízási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben közösségi médiaszolgáltatás biztosítása szerepel, mely alapján a helyi sajtóorgánum kialakítását, fenntartását, működtetését vállalta. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közösségi médiaszolgáltatás szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a megbízó. A médiaszolgáltató közhasznú kulturális tevékenységét az 1991. évi XX. törvény 121. §-ának a)–b) pontja alapján végzi, melyet az éves beszámolójában és közhasznúsági mellékletében szerepeltet. A Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság (NMHH) adatbázisa alapján a médiaszolgáltató szerepel az adatbázisában, a médiaszolgáltatás jellegénél a kereskedelmi szolgáltatás szerepel. A médiaszolgáltató adószáma alapján az általános forgalmi adót az általános szabályok alapján állapítja meg (az adószámában a 2-es kód szerepel). A médiaszolgáltató az általa kiállított számlákat adómentesen állítja ki, az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján. Helyesen állítja-e ki a számláit? Kell-e vizsgálni a számla befogadójának, hogy az NMHH-nál milyen a médiaszolgáltató besorolása, milyen médiaszolgáltatás (kereskedelmi/közösségi) szerepel az adatbázisban, illetve mit jelentenek ezek a besorolások? Az adatbázisban szereplő kereskedelmi jelleg miatt végezhet-e közszolgálati médiatevékenységet?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének o) pontja szerint mentes az adó alól a közszolgálati rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat.A közszolgálati rádiós és televíziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
Részlet a válaszából: […] ...más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből, végleges hatósági határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Következő évet terhelő kötelezettségvállalás

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani.Határozatlan idejű vagy több év előirányzatait érintő kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket (pl. több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Átláthatósági nyilatkozat, ha nem kerül sor írásbeli visszterhes szerződés megkötésére

Kérdés: Hivatkozva az Áht. 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint "a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek", értelmezésünk szerint nem kell bekérni minden partnertől nyilatkozatot, akinek kifizetés történik, mivel a jogszabályi szöveg szerződést említ, ezért csak azoktól a partnerektől kérjük az átláthatósági nyilatkozatot, akikkel írásbeli szerződésünk van (határozott idős, illetve határozatlan idejű).
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 50. §-ának (1a) bekezdése alapján a jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az írásba foglalást tartalmazó okiratnak – többek között – tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Közüzemi számla könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
Részlet a válaszából: […] ...más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Közlekedési, valamint étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselőinek határozat alapján fizetett üzemanyaggal kapcsolatos költségtérítés könyvelésének mi a helyes megoldása? A jelenlegi gyakorlat szerint a végleges kiadásként történő könyvelésre csak az IMI-programban való rögzítés és a MÁK-tabló beérkezését követően kerül sor. Javaslatot kérnénk az idei évtől hatályba lépő bérlet és étkezési juttatás adóköteles részének, valamint a számlázott tételek könyvelésére is. Önkormányzatunknál havi megrendelés alapján vásároljuk meg a bérletet, melyről számlát kapunk. Mivel a havi rendelés darabszáma a hóközi változások miatt nem pontos, így előfordul, hogy 1-2 db bérlet megmarad. Ezeket a bérleteket a BKV visszaveszi, de már nem a bérlet teljes árát utalja vissza, hanem csökkenti a kezelési költség összegével. Az étkezési jegyeknél évi megrendelés alapján egy számlát kapunk. Az életbe lépő jogszabályi változások alapján a bérlet és az étkezési jegyek egy része adóköteles természetbeni juttatás. Véleményünk szerint az adóköteles részt az IMI-programban rögzíteni szükséges. Így a leszámlázott tétel egy része a MÁK által megküldött tablóban is megjelenik.
Részlet a válaszából: […] A képviselők részére kifizetett költségtérítést, valamint abérletjuttatásként, étkezési hozzájárulásként kifizetett összegek könyvelésétnem az alkalmazott számítástechnikai program határozza meg, hanem a vonatkozókormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.