5 talált cikk a munkavégzés , per , határozat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati hivatal köztisztviselőjének jogviszonyát felmentéssel szerettük volna megszüntetni a következőképpen:
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?

Kérdés: 2004. február 2-án töltöttem be az 57. életévemet. 2003. november 26-án már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem. 1991. szeptember 1-jétől dolgozom köztisztviselőként, áthelyezéssel jöttem át az önkormányzathoz, állami vállalattól. 2004. február 2-ig visszamenőleg kérem a nyugdíj megállapítását, de szeretnék tovább dolgozni. Milyen juttatásokat kaphatok, ha megállapítják részemre az előrehozott öregségi nyugdíjat? Milyen juttatásokat kaphatok akkor, ha kezdeményezem nyugdíjazásomat?

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?