Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Láncügylet, visszamenőleges bejelentkezés adóalanyként

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdéses esetben láncügyletről van szó, a teljesítés helyét az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni. (Láncügyletről abban az esetben beszélünk, ha ugyanazon terméket egymást követően egynél többször értékesítik úgy, hogy a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Törölt adószám visszaállítása

Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...pont].A cégbíróság eltiltja azt a személyt, akinek felelősségét a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Elveszett számlatömb, számla

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdálkodó szervezet) bizonylatmegőrzési kötelezettségéhez kapcsolódóan két gyakorlati kérdés merült fel. A gazdálkodó szervezet részéről elveszett számlatömb esetén, valamint általa az adóalany részére kibocsátott számla elvesztése okán mi az általánosan elfogadott eljárási rend?
Részlet a válaszából: […] ...módon rendelkezésére álló okirat eredeti példányát, vagy – ha azt azÁfa-tv. nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatátlegalább az adó megállapításához való jog elévüléség megőrizni.Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Költségvetési szerv pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Terheli-e önálló pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettség a költségvetési szervet, ha adókapcsolattal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...bankszámlával kell rendelkeznie, de további számlák nyitásának sincs akadálya.Az adózó a tekintetben is szabadon dönt, hogy melyik hitelintézetnél nyittatja meg az említett számláját. A pénzforgalmi bankszámlát a számlanyitást követő 15 napon belül köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.