Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági események ebben az oszlopban a leltári többlet, leltári hiány, selejtezés, megsemmisülés, lopás, behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként történő leírása, egyéb terven felüli értékcsökkenés, értékesítési célú átminősítés, felszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] A törvényi előírás alkalmazása – amely szerint a követelésekés a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el – azt jelenti, hogyaz intézmény nem alkalmazhatja elszámolásánál a 44-45. Rövid lejáratúkötelezettségek számlacsoport megfelelő főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...és forgó) többlete, hiánya eszközök selejtezése, eszközök átminősítése, átsorolás, behajthatatlan követelés elszámolása hitelezési veszteségként, egyoldalú követeléselengedés, kisajátítás, felszámolás, végelszámolás miatti kivezetések.A 4122....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Téves számlára teljesített befizetés rendezése

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat javára fizetendő iparűzési adó 2002. december 20-ig teljesítendő előlegkiegészítését tévedésből az állami adóhatóság általános forgalmi adó számlájára fizette be, banki átutalással. Miképpen juthatunk hozzá a tévesen teljesített befizetés összegéhez?
Részlet a válaszából: […] ...is tartalmaz rendelkezést, hogy a befizetést milyen módon köteles az adózó teljesíteni. A pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózók hitelintézeti átutalással, míg a számlanyitásra nem kötelezett adózók postai úton rendezhetik befizetéseiket.Az adóhatóság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.