Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentő tétel), függetlenül attól, hogy a felújítási munkák vagy azok egy része milyen – pl. másik társaság, kapcsolt fél, hitelintézet által nyújtott – pénzügyi forrásból (hitelből, támogatásból) valósult meg. A költségként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Vállalkozásba adott gyermekétkeztetés

Kérdés: Önkormányzatunknak nincs konyhája, ezért a gyermekétkeztetést vállalkozásba adta. Hogyan történik a vállalkozásba adott gyermekétkeztetés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...közgyógyellátás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, iskolatej, a természetben nyújtott ellátások és a szociálisan rászorultak lakáshitelének és közműellátásának kiadásait is ezen a főkönyvi számon kell kimutatni. Tehát a szo­ciá­lis rászorultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Étkeztetési támogatás könyvelése

Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...aközgyógyellátás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, iskolatej, a természetbennyújtott ellátások és a szociálisan rászorultak lakáshitel- és közműellátásánakkiadásait kell kimutatni.Az Útmutató szerint nem itt kell megtervezni és elszámolni agyermek-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Kamatkedvezményből származó jövedelem adózása

Kérdés: Központi költségvetési szerv egyik dolgozójának nem méltányolható lakásigényére kamatmentes lakáscélú hitelt folyósított 2004-ben. Év végén személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak? Kinek milyen mértékű személyi jövedelemadót és járulékot kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A 2004. január 1-jétől hatályos törvényi szabályozás szerinta kérdéses esetben a kamatkedvezményből származó jövedelem a munkavállalókbérjövedelmeként adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az ilyen jogcímen keletkezett jövedelemután is a bérjövedelmekre vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.