Önkormányzati bizottsági tagok tiszteletdíjának rendezése

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete rendelettel tiszteletdíjat állapított meg a képviselő és a nem képviselő, azaz külsős bizottsági tagok számára 2017. március hótól. A tiszteletdíj összegének meghatározásakor különbséget tettek a választott képviselők és a külsős bizottsági tagok tiszteletdíja között. Ezt a rendeletet jegyző terjesztette elő, és jegyző, valamint polgármester írta alá. Törvényességi felügyeleti vizsgálat a rendeletet Alaptörvénybe és a Mötv. 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásoknak meg nem felelően jogszabálysértőnek találta. A rendelet újratárgyalására és kijavítására 2018. augusztusban került sor. Az önkormányzat 17,5 hónapon keresztül jogszabállyal ellentétesen látta el a fel-adatát, és anyagi kárt okozott a magánszemélynek. Lehet-e ebben a kérdésben felelősséget megállapítani, vagy helytelen önkormányzati rendelet megalkotásával, hitelesítésével törvényes lehet az anyagi károkozás?
Részlet a válaszából: […] A képviselő és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjával kapcsolatban adózási és társadalombiztosítási oldalról is számtalan kérdés merült fel az elmúlt években. Ennek megfelelően véleményünk szerint a tiszteletdíj összege tekintetében is adódhatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Lakásvásárlási kölcsön visszafizetése esetén jelzálogjogtörlési engedély

Kérdés: Kell-e képviselő-testületi határozat a lakásvásárlási kölcsön visszafizetésének megtörténte esetén jelzálogjogtörlési engedélyre vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...– ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Költségvetési koncepció

Kérdés: Az új Áht 24. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző által készített, következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ugyanezen jogszabály 87. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. Ha a koncepciót október 31-ig kell benyújtani a testület részére, akkor a háromnegyed éves helyzetről a tájékoztatót mikor kell a testület elé terjeszteni? Korábban november 30-át határozott meg a jogszabály, mely a könyvvezetés szempontjából megfelelő időpont. Vagy nincs összhangban a jogszabály két bekezdése? Kérem szíves segítségüket a jogszabálynak az önkormányzat koncepciójára és háromnegyed éves beszámolójára vonatkozó értelmezés tekintetében.
Részlet a válaszából: […] ...leadási határideje, amely szintén azt támasztják alá, hogy az október 31-i időpont a valós, megalapozott gazdasági helyzetről nem tud hiteles, számviteli adatokkal alátámasztott tájékoztatást adni.Az előzetes, háromnegyed éves zárást megelőző adatszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...Ez az őstermelői igazolvány alkalmas az őstermelőitevékenységből származó bevételek nyilvántartására, amely hitelesített, amezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm.rendelet előírt eljárási rendben kiadott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.