Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatósághoz a 20T118 adatlapon, és szükséges még hozzá közös kérelem, valamennyi tag közös, kifejezett és egybehangzó hozzájárulása.A közös kérelemnek nincs kötött formája, de tartalmaznia kell a Tao-tv. 2/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Magánszemély tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: Vásárolhat-e önkormányzat magánszemélytől számla ellenében tárgyi eszközt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy mindkettőt, számlát kell kiállítani, a kifizetőnek pedig adóelőleget kell levonni, és meg kell állapítani a járulék- és szociálishozzájárulás-kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Víziközmű-társulat – utólagos csatlakozási hozzájárulás

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?
Részlet a válaszából: […] ...víziközmű-társulat részben a tagok (település lakossága) hozzájárulásából látja el a közfeladatát. A társulat alapszabályában rögzített hozzájárulásról nem kellett számlát kibocsátani.A Vg.tv. 34. §-ának (1) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel létrehozott több gazdasági társaságot kft., zrt., nonprofit kft., nonprofit zrt. formában. Kérdés, hogy amennyiben az említett társaságok megfelelnek az Áfa-tv. 8. §-ában foglalt feltételeknek, létrehozhatnak-e csoportos áfa-adóalanyiságot, lehetnek-e csoportos adóalanyiságban tagok?
Részlet a válaszából: […] ...80. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat csakolyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyonihozzájárulásának mértékét, és kötelező feladatainak ellátását nemveszélyezteti. Mindezek alapján helyi önkormányzat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Európai Uniós Keretprogram költségvetéséből származó támogatások adókötelezettsége

Kérdés: Milyen áfarendelkezések vonatkoznak az EU 5. és az EU 6. Keretprogramra? Ez államháztartási támogatás-e, így az arányosítási kötelezettséget hogyan érinti a folyósításuk? Visszaigényelhető-e az abból finanszírozott áfa?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg hozzájárul, a keretprogramba a különböző államok által befizetett összegből az Európai Közösség nyújt pénzügyi hozzájárulást a program végrehajtásában részt vevők, így pl. kutatóközpontok, egyetemek számára. A hivatkozott jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.