Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés:

Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?

Részlet a válaszából: […] ...a munkabérrel azonos adó- és járuléklevonás terhe mellett fizethető ki a dolgozónak, továbbá a munkáltatót is terheli szociálishozzájárulásiadó-fizetés.A 2023. március 23-ig hatályos szabályozás alapján a munkáltató köteles megtéríteni a menetjegy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi juttatásokat terhelő közterhek (adó, járulékok, magánnyugdíjpénztár) és az egyéb kötelezettségek (pl. forgótőke, Nktv. hozzájárulás, bírság, más levonási kötelezettség) beszámított összegével.Az Áhsz 44. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Munkába járás, helyi közlekedés számvitele

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott értékhatárt meghaladják. Itt számolják el a cafeteria keretében adott juttatásokat, üdülési, szabadidő vagy étkezési hozzájárulást.K1109. Közlekedési költségtérítés rovaton kell elszámolni a munkába járással kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nyugdíjas személy önkéntes nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Nyugdíjas magánszemély lehet-e önkéntes nyugdíjpénztár tagja, ha igen, milyen várakozási idő vonatkozik rá, hogy adómentesen hozzájuthasson a megtakarításához?
Részlet a válaszából: […] ...idő érvényesül a tagsági jogviszony létesítésétől számítva. Ezt megelőzően csak személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás fizetése mellett juthat hozzá az érintett a kifizetéshez, tekintettel arra, hogy az adómentesnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Munkaügyi központon keresztül rehabilitált személyt alkalmazunk, munkabére támogatással megtérül, ezzel megfelelünk-e a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségünknek, vagy ennek ellenére fizetnünk kell az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […] ...értelmébena munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozásirehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetéséreköteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és azáltala foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaadóa megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjánakelősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett abbanaz esetben, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...alapja akülönbözet személyi jövedelemadóval növelt összege.Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba havonta fizetettmunkáltatói hozzájárulásnak a minimálbér 30 százalékát (2008. évben a 20 700forintot) meghaladó része a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...jogállásánakmeghatározását érdemben nem érintik, mivel őt 2004. február 1-jétől márbelföldinek kellett tekinteni.Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesenmeghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.