Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített része, de legfeljebb 15%-a, amit a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számláz, a következő rovaton kerül elszámolásra:K11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...határ figyelmenkívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve azegyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényszerinti azon ekhoalapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...úgy a szolgálati időtekintetében sem éri hátrány a később nyugdíjba vonulót.A béren felüli juttatások közül az étkezési hozzájárulásmunkaidővel arányosan illeti meg a munkavállalót, azonban az intézmény belsőszabályzatában ettől eltérhet, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Étkezési hozzájárulás adózása

Kérdés: Költségvetési intézményben adható-e a természetbeni juttatásként adott étkezési hozzájárulás (2003-ban 4000 Ft) utalvány formájában, amit az egyén bármikor felhasználhat étkezésre? Az intézmény nem rendelkezik saját konyhával. Az étkezési hozzájárulás vagy étkezési utalvány jár-e az alkalmazottnak, amennyiben táppénzes állományban van?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontjának 2004. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint az adómentesség szempontjából már nem kell vizsgálni azt, hogy a meleg ételt mikor (munkaidőben vagy munkaidőn kívül) és hol (a munkahelyen, illetve annak közelében)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.