17 talált cikk a nyilatkozat , juttatás , igazolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy munka elvégzésére egy vállalkozóval. A megkötött szerződésben szerepel, hogy "Teljesítési határidő: 2021. szeptember 30.". A megkötött szerződésben szerepel továbbá, hogy a "vállalkozó az igazolt teljesítést követően, annak alapján – a teljesítési igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül – állít ki számlát". Továbbá szerepel az is, hogy a teljesítés-igazolásra nyitva álló határidő 15 nap. Ez alapján kiállításra került 2021. 10. 14-én egy teljesítésigazolás, melyben szerepel, hogy a vállalkozó a munkát elvégezte, az átadás-átvétel megtörtént, és a számla benyújtható. A vállalkozó a számlát kiállította az alábbi dátumokkal: számla kelte: 2021. 10. 14.; teljesítés időpontja: 2021. 10. 14.; fizetési határ-idő: 2021. 11. 14. A vállalkozónak mikori teljesítési dátumot kellene szerepeltetnie? Önkormányzatunk véleménye alapján a jó dátum 2021. 09. 30. lenne, de a vállalkozó nem ért egyet velünk.

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?

Kérdés: Az Áfa-tv. 95. és 96. §-ai szerinti adómentes termékimport során alkalmazott eljárásokkal kapcsolatban egymástól jelentősen eltérő álláspontok ismertek.
I. Az eltérő álláspont azon esetek során alakul ki, amely esetekben a szabad forgalomba bocsátást követően a termék elfuvarozása, eljuttatása nem közvetlenül az importőr első (másik tagállami) vevője felé történik. Ezen esetekben az első vevő oly módon értékesíti a terméket egy további közösségi gazdálkodó számára, hogy a termék nem kerül az első vevőhöz, hanem közvetlenül a második (vagy többedik) vevő részére kerül fizikailag leszállításra. Az elfuvarozott terméket a második (vagy többedik) vevő veszi át, igazolja pl. CMR-fuvarlevélen az átvételt.
a) Az egyik álláspont szerint:
- a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-áru-nyilatkozat 44. rovatában (Y041) az importőr első, másik tagállami vevőjének (termékbeszerző) közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az importőr első (másik tagállami) vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az összesítő nyilatkozatban az importőr első (másik tagállami) vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az elfuvarozás igazolásaként az árut ténylegesen átvevő (utolsó vevő) által leigazolt bizonyíték, pl. CMR-fuvarlevél elfogadható,
- az EKÁER-bejelentésen a Címzett rovatba az importőr első (másik tagállami) vevőjének nevét, közösségi adószámát és címét, míg Kirakodási címként az áru tényleges lerakodási címét kell bejelenteni.
b) A másik álláspont szerint az adó- és vámeljárásban utalni kell a "végső adófizető" személyére, összhangban a szállítási okmányokkal. Ezen elv alapján:
- a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-áru-nyilatkozat 44. rovatában (Y041) az ügylet utolsó vevőjének, a termék tényleges fizikai átvevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, közvetett képviselő által meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az ügylet utolsó vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az összesítő nyilatkozatban az ügylet utolsó vevőjének közösségi adószámát kell feltüntetni,
- az átvételi igazolásként szolgáló pl. CMR-fuvar-levelet az utolsó vevő (tényleges átvevő, végső adófizető) igazolja átvevőként,
- az adómentes termékimport során az Áfa-tv. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti "háromszögügylet" szabályait is alkalmazni kell.
Megítélésünk szerint a b) pont szerinti álláspont tulajdonképpen lehetetlen, sokszor megoldhatatlan helyzetbe hozza mind az importőrt, mind a közvetett vámjogi képviselőt, mivel jellemzően egyikük sem bír tudomással arról, hogy az importőr első (másik tagállami) vevője kinek, milyen áron értékesíti tovább a terméket. Az importőr első (másik tagállami) vevője ezt – jogosan – üzleti titokként kezeli, hiszen ellenkező esetben őt a partnerei megkerülhetik.
II. A másik terület, amelyben eltérő álláspont alakult ki, az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdés a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kibocsátásra kerülő számla kibocsátásának időpontja.
A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során természetesen minden esetben rendelkezésre áll az adómentes termékimport megvalósulását valószínűsítő okirat.
a) Az egyik álláspont szerint nem elegendő az adómentes termékimport megvalósulását valószínűsítő okirat, hanem minden esetben szükséges a közvetett képviselő által, meghatalmazottként kiállításra kerülő számla vámkezelést megelőző kibocsátása.
b) A másik álláspont szerint a közvetett képviselő által, meghatalmazottként kibocsátásra kerülő számla vonatkozásában elfogadja az Áfa-tv. 163. §-a szerinti, "észszerű időn", azaz 15 napon belüli számlakibocsátást.

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?

Kérdés: A 189. lapban megjelent 3582. sz. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni? Milyen bizonylatok, igazolások bekérése szükséges ehhez? Amennyiben további "juttatásként" pl. városnéző buszra vásárolunk neki jegyet, esetleg vendégül is látjuk (éttermi fogyasztás), akkor az intézményünk nevére szóló számlát milyen főkönyvi számra könyvelhetjük?

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: Milyen feltételekkel és kinek adható adómentes iskolakezdési támogatás?

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?