5 talált cikk a vám , letét , költség , igazolás kifejezésre

Kérdés:

Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?

Kérdés: A NAV évente, október 31-ig küld a jogszabály alapján adószámla-kivonatot az adózóknak. A folyószámlánk egyenlege "0". Lehet, hogy ezért nem kaptunk postai úton kivonatot az előző évben?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?

Kérdés: Folyamatosan írunk ki közbeszerzési pályázatokat. Eddig az ajánlattevőktől a pályázat benyújtásakor kértünk be nemleges adóigazolásokat. Jól értelmezzük, hogy 2008. január 1-jétől nemcsak a pályázat benyújtásakor, hanem a nyertesnek történő kifizetéskor is kell adóigazolást kérnünk?