Kollégiumi szobák nyári hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
Részlet a válaszából: […] ...szálláshelyen lehet szálláshely-szolgáltatást nyújtani, amely– a szálláshely-szolgáltatásra irányuló szándékát a területileg illetékes kereskedelmi hatóságnak (jegyző) bejelentette, és a kereskedelmi hatóság nyilvántartásba vette;– az NTAK-ba regisztrált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Idegenforgalmi adó áfarendszerbeli kezelése

Kérdés: Múlt évben indítottam a vállalkozásomat, nyitottam egy panziót. A NAV honlapján részletes tájékoztatókat találtam az engem érdeklő kérdések kapcsán, azonban nem tudom, hogy hogyan kell helyesen eljárni az idegenforgalmi adóval kapcsolatban. Amikor kiállítom a számlát a vendégnek a szállás díjáról, az idegenforgalmi adót is tovább kell számláznom, fel kell tüntetnem a számlán? A szálláshely-szolgáltatás adóalapjába beletartozik az idegenforgalmi adó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt (azaz az adó alanya az a magánszemély), aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.A Htv. 34. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a 30. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Segítségnyújtás az ukrán háborús zónából menekülőknek

Kérdés: Önkormányzatok, illetve különböző vállalkozások nem segélyszervezeteken vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül nyújtanak segítséget (szállás, melegétkezés, élelmiszer, ruhaneműk, készpénz) az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek. A magánszemélyek részére közvetlenül átadott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások, továbbá a készpénz juttatása után keletkezik-e az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak jövedelemadó- és egyéb közteherfizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...8. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában, figyelemmel a 3. számú mellékletre is].Az Itv. alapján az ingyenes juttatás utáni illetékkötelezettség a vagyonszerző felet terheli. Ez azt jelenti, hogy az azt nyújtó vállalkozások, önkormányzatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kivabevétel – idegenforgalmi adó

Kérdés: A kisadózó vállalkozás bevételének számít-e a helyi önkormányzatnak beszedett idegenforgalmi adó?
Részlet a válaszából: […] ...köteles visszaszolgáltatni [Katv. 2. § 12/b) pont].A Htv. rendelkezései alapján az idegenforgalmi adó alanya az adott önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltő magánszemély, aki a Htv. 34. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőnek szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik.Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajándékozási illeték tárgyát képezi a vagyoni értékű jog ingyenes átengedése. Magánszeméllyel szemben fennálló követelés elengedésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.