34 cikk rendezése:
11. cikk / 34 Minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályok alkalmazása közalkalmazottak esetében
Kérdés: Az óvodákban dolgozó "B", "C" és "D" fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletet? Például egy D/2 fizetési osztályba besorolt dajkát megilleti-e a 108 000 Ft-os garantált bérminimum?
12. cikk / 34 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
13. cikk / 34 Közalkalmazott besorolása, illetménynövekedés
Kérdés: Jogosult-e az az alkalmazottunk a "B" fizetési osztály helyett "C" fizetési osztályba történő besorolásra, akinek kinevezése iskolánkban 2003. december 11-től munkakör/munkaköri csoport/beosztás szerint kisegítő, de a FEOR 4193 (irodai adminisztrátor, írnok) és munkaköri leírása alapján tevékenysége adminisztrátor munkakörben történik jelenleg is? Ügyviteli munkakört ellátva gondolunk itt a "C" fizetési osztályba sorolásra a Kjt. végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet mellékletét figyelembe véve. A fizetési osztály és fokozat megállapításánál figyelembe vehető-e szakképesítésnek, szakképzettségnek, képesítésnek az 1983-1985-ig tartó titkárnőképző tagozaton szerzett látogatási bizonyítvány, mely igazolja, hogy nevezett két éven át a titkárnőképző tagozatot (a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat B-A-Z Megyei Szervezete Kazinczy Ferenc Szabadegyetemének titkárnőképző tagozatán) rendszeresen látogatta és sikeresen elvégezte? Alkalmazottunk 1997-ben számítógépkezelő (OKJ 47131399003) szakképesítést, 2000-ben gépíró és szövegszerkesztő (OKJ 33 3404 02) szakképesítést igazoló bizonyítványokat szerzett. Megilleti-e további szakképesítésért százalékos illetménynövelés, ha igen, mennyi százalékban és melyik fizetési osztályban?
14. cikk / 34 Közalkalmazott illetményének megállapítása munkakör változása esetén
Kérdés: Kinevezett vezetőként dolgozom egy általános iskolában. Illetményem a 2009. december 31-ei béremnek megfelelő, "E" fizetési osztályba tartozom. A 2009. decemberi bérem alapilletményből, munkáltatói döntésen alapuló illetményből és a vezetői pótlékból tevődött össze. Kérdésem, hogy amennyiben nem vezetőként, hanem gazdasági ügyintézőként szeretnék ugyanitt dolgozni, akkor marad-e a jelenlegi illetményem, illetve hogyan változna?
15. cikk / 34 Vezetői illetményalap
Kérdés: A költségvetési törvényben meghatározott vezetői illetményalapnak (ez 2009-ben és 2010-ben is 120 000 Ft) 2009-ben a 90%-át kellett alkalmazni, és a Kjt. 3. sz. mellékletében meghatározott szorzószámokkal kellett kiszámolni a kinevezett vezetők garantált illetményét. 2010-ben is a 90%-kal kell számolni?
16. cikk / 34 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
17. cikk / 34 Általános iskolai tanító további szakképesítése
Kérdés: Általános iskolai tanító, főiskolai diplomával és testnevelési szakkollégiummal rendelkezik. Kötelező óráit csak az alsó tagozatban látja el. Adható-e neki további szakképesítés elismerésével összefüggő illetménynövekedés (Kjt. 66. §) a testnevelés-szakkollégiumi végzettsége alapján?
18. cikk / 34 2009-es szabályok vezetői munkaköröknél
Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?
19. cikk / 34 Vezetőkre vonatkozó új szabályok a Kjt.-ben
Kérdés: Nem egészen világos, hogy a vezetői munkakörökkel kapcsolatos jogszabály-módosítás vonatkozik-e az évek óta vezetői beosztásban lévőkre, vagyis át kell-e minősíteni őket kinevezett vagy megbízott vezetőkké, és a módosítások alapján kell a munkakörüket, az illetményüket, a szabadságukat megállapítani, vagy csak a 2009. január 1-je után felvett vezetőkre vonatkozik?
20. cikk / 34 Kinevezett és megbízott vezetők az általános iskoláknál
Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?
