9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés: Egy önkormányzat nyílt pályázat útján értékesített egy üzletnek minősített ingatlant [nem esik az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés ja), jb) kivételek alá] egy vállalkozó (áfaalany) részére, a jegyzőkönyvben az eladási ár 12.700.000 forint. Az önkormányzat áfaalany, az ingatlanértékesítésre pedig nem az általános szabályokat választotta, hanem bejelentette, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontját adókötelessé teszi.
Ebben az esetben mi a helyes:
a) az önkormányzat kiállít egy számlát 10.000.000 forint összegről, a 2.700.000 forintot pedig ki-fizetteti a vállalkozóval a NAV felé, vagy
b) kiállítja a számlát 12.700.000 forintról, szerepelteti az áfabevallásában a 04. sorban, a vevő pedig szerepelteti az áfabevallásban a 29. és a 66. sorban a 12.700.000 × 27%-ot, azaz 3.429.000 forintot?
Ebben az esetben mi a helyes:
a) az önkormányzat kiállít egy számlát 10.000.000 forint összegről, a 2.700.000 forintot pedig ki-fizetteti a vállalkozóval a NAV felé, vagy
b) kiállítja a számlát 12.700.000 forintról, szerepelteti az áfabevallásában a 04. sorban, a vevő pedig szerepelteti az áfabevallásban a 29. és a 66. sorban a 12.700.000 × 27%-ot, azaz 3.429.000 forintot?
2. cikk / 9 Lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes adómérték
Kérdés: 1. Az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 11. pontja szerint amennyiben a vállalkozási szerződés alapján megvalósuló társasházépítés megfelel az Áfa-tv. 10. §-a d) pontjában foglaltaknak, az 5%-os adómérték alkalmazható, feltéve hogy az átadásra kerülő ingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak. Kérdésem az, hogy a társasházban kialakítandó/kialakított lakásoknál külön-külön kell-e megvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a 3. számú melléklet ide vonatkozó rendelkezéseinek?
2. Figyelemmel a lakóingatlan Áfa-tv.-beli fogalmára, mely szerint nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület, kérdés a következő ügylet megfelelő áfakezelése. Adott egy családi ház, melynek az alsó szintjén található egy garázs. A vevő a családi ház megvásárlásával a garázst is megveszi. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján beletartozhat-e a garázs a családi ház értékesítésének adóalapjába, s ezáltal adózhat-e 5 százalékos adómértékkel?
3. A Nemzetgazdasági Minisztérium "Lakásépítéshez igényelhető állami támogatásokról" címmel megjelent tájékoztatója a támogatás igénylésével összefüggésben az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja kapcsán akként fogalmaz, hogy abban az esetben, "ha az építtető magánszemély olyan kivitelezőnek ad megbízást, amely a felépítendő lakóingatlan használatbavételre és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas állapotban való átadását vállalja a megrendelő részére, az a hivatkozott rendelkezés értelmében ingatlanértékesítésnek minősül, ezért arra a kedvezményes adókulcs alkalmazandó, adó-visszatérítés nem igényelhető".
Ezzel szemben az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 10. pontja kimondja, hogy a kivitelező által teljesített ügylet Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti megítélését "nem befolyásolja, hogy az adott, rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan félkész, szerkezetkész vagy befejezett ingatlan, továbbá azon körülmény sem, hogy az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba vétele nem az általa teljesített ingatlanátadással szoros összefüggésben, hanem további építési-szerelési munkák elvégzését követően történik meg. Mivel a kivitelező által teljesített ügylet termékértékesítésnek minősül, amennyiben az értékesített szerkezetkész lakóingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 51. pontjában foglaltaknak, az ügyletre 5%-os adómérték vonatkozik." Véleményem szerint a két álláspont ellentmondásban áll egymással. Kérem válaszukat, hogy a két álláspont közül melyik a helyes.
2. Figyelemmel a lakóingatlan Áfa-tv.-beli fogalmára, mely szerint nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület, kérdés a következő ügylet megfelelő áfakezelése. Adott egy családi ház, melynek az alsó szintjén található egy garázs. A vevő a családi ház megvásárlásával a garázst is megveszi. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján beletartozhat-e a garázs a családi ház értékesítésének adóalapjába, s ezáltal adózhat-e 5 százalékos adómértékkel?
3. A Nemzetgazdasági Minisztérium "Lakásépítéshez igényelhető állami támogatásokról" címmel megjelent tájékoztatója a támogatás igénylésével összefüggésben az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja kapcsán akként fogalmaz, hogy abban az esetben, "ha az építtető magánszemély olyan kivitelezőnek ad megbízást, amely a felépítendő lakóingatlan használatbavételre és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas állapotban való átadását vállalja a megrendelő részére, az a hivatkozott rendelkezés értelmében ingatlanértékesítésnek minősül, ezért arra a kedvezményes adókulcs alkalmazandó, adó-visszatérítés nem igényelhető".
Ezzel szemben az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 10. pontja kimondja, hogy a kivitelező által teljesített ügylet Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti megítélését "nem befolyásolja, hogy az adott, rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan félkész, szerkezetkész vagy befejezett ingatlan, továbbá azon körülmény sem, hogy az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba vétele nem az általa teljesített ingatlanátadással szoros összefüggésben, hanem további építési-szerelési munkák elvégzését követően történik meg. Mivel a kivitelező által teljesített ügylet termékértékesítésnek minősül, amennyiben az értékesített szerkezetkész lakóingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 51. pontjában foglaltaknak, az ügyletre 5%-os adómérték vonatkozik." Véleményem szerint a két álláspont ellentmondásban áll egymással. Kérem válaszukat, hogy a két álláspont közül melyik a helyes.
3. cikk / 9 Ingatlanértékesítés és áfalevonás
Kérdés: Önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő kft.-n (továbbiakban: Társaság) keresztül 50%-os részesedéssel részt vett egy ingatlanfejlesztési projektben, melynek eredményeként egy 25 lakásos ingatlan került létrehozásra. A kft. még a projekt megindulása előtt, 2009. január 1-jével választotta az általános szabályokat az áfa vonatkozásában (bérbeadásra és eladásra egyaránt). A beruházáshoz kapcsolódó használatbavételi engedélyek már két évnél régebbiek. A lakások az alkalmazandó 27%-os áfakulccsal gyakorlatilag eladhatatlanok. Kérdésünk, van-e valami lehetőség arra, hogy a kft. év végével átálljon az áfamentes értékesítésre anélkül, hogy az építés során korábban visszaigényelt áfát vissza kellene fizetnie?
4. cikk / 9 Önkormányzati telekértékesítés áfája
Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A közterületből magánszemély részére eladunk telekkiegészítésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?
5. cikk / 9 Beruházási terület értékesítése
Kérdés: Önkormányzat a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett "beruházási területet" kíván értékesíteni. Kérdés: a beruházási terület adójogi megítélés szempontjából beépítetlen ingatlannak, vagy építési teleknek minősül az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései alapján?
6. cikk / 9 Önkormányzat – kisajátítási eljárás
Kérdés: Önkormányzat kisajátítási eljárás keretében beépítetlen, építési teleknek nem minősülő ingatlanokat értékesít gátak építésével összefüggésben. Az önkormányzat termékértékesítése kapcsán keletkező számlakibocsátási kötelezettsége során forgalmi adót kell-e áthárítania?
7. cikk / 9 "Kivett ipartelep" értékesítése
Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett ipartelep" megjelöléssel nyilvántartott ingatlan értékesítésére vonatkozó forgalmiadó-fizetési kötelezettség hogyan alakul?
8. cikk / 9 Önkormányzati beépítetlen ingatlan értékesítése
Kérdés: Az önkormányzatunk termőföldet vásárolt magánszemélyektől, melyeket átminősíttettünk iparteleppé. Az ingatlant értékesíteni szándékozunk. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban ipartelepként van nyilvántartva. Az ügylet hogyan ítélendő meg az áfa szempontjából?
9. cikk / 9 Önkormányzati ingatlan 2007-ről áthúzódó értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.