Ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése

Kérdés: Önkormányzatunk ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését kezdte meg. Kell-e szerepeltetni a NAV-nál a törzsadat-lekérdezésben a tevékenységek között a 3700, 3600, illetve a 4221 TEÁOR-számot? Ha igen, feltétel-e, hogy a beruházás költségeit a 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése Cofogon számoljuk el? Továbbá mi a feltétele a fenti beruházás utáni áfa-visszaigénylésnek? Önkormányzatunk áfa-fizetési kötelezettség tekintetében korábban már választotta a bérbeadás és értékesítés tevékenységre az adókötelessé tételt.
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 167/A. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy által ténylegesen végzett adóköteles tevékenységek TEÁOR szerinti besorolását. A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemeltetésbe adás az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, de nem tekinthető feltétlenül ingatlan-bérbeadásnak. A tevékenység megítélése, pontos besorolása a felek közötti szerződés alapján lehetséges. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Földterület-bérbeadás SZJ szerinti besorolása

Kérdés: Milyen szempontok alapján lehet a földterület bérbeadását tárgyi mentesnek minősíteni?
Részlet a válaszából: […] A Központi Statisztikai Hivatal illetékes főosztályának tájékoztatása szerint a KSH a konkrét szolgáltatásokat statisztikai szempontból sorolja be az SZJ szerint, ami független a mindenkori adózástól. A besorolás alapja az ügyfelek részletes ismertetése és az ügyletek hiteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.