Bekötőút és parkfelújítás önkormányzatok részére történő térítés nélküli átadásának adózása

Kérdés: Ingatlanfejlesztéssel, illetve bérbeadással foglalkozó társaság térítés nélküli eszközát-adás keretében bekötőutat és ehhez kapcsolódó létesítményeket, valamint egy park felújítását adta át különböző önkormányzatoknak. Mindkét ügylet esetén a térítés nélküli átadásra a jogszabályi előírások és az önkormányzatokkal kötött megállapodások miatt került sor. E közforgalom számára is nyitva álló terek átadására azért volt szükség, hogy a társaság az adott ingatlanokat rendeltetésszerűen használhassa. A társaság az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján az áfát megfizette, illetve arról számlát állított ki az önkormányzatok részére. Mivel a térítés nélküli átadásra bizonyíthatóan a társaság áfaköteles tevékenységének végzése érdekében került sor, így a társaságnak nem keletkezett áfafizetési kötelezettsége. Az előbbi nem befolyásolja a társaság jogát, hogy a fenti beruházásokhoz kapcsolódó áfát levonásba helyezze?
Részlet a válaszából: […] A bekötőút és parkfelújítás önkormányzatok részére történő térítés nélküli átadásának adózását valóban az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése keretében kell vizsgálni. A térítésmentes átadás abban az esetben adóztatandó, ha a tárgybani ügyletekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazhatósága saját rezsis beruházás esetén

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évben szolgálati lakás építését kezdte meg saját rezsis beruházásként. Az építkezés során 27 százalékos áfa került megfizetésre, melyet a termék beszerzéséhez kapcsolódóan más adóalany rá áthárított, illetve az építési-szerelési szolgáltatások igénybevétele kapcsán fizetendő adóként megállapított. A beruházással létrehozott lakóingatlan mint tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2016. január 1-je utáni időpontra esett (a használatbavételi engedélyt önkormányzatunk 2016 januárjában meg is kapta). Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő áfa esetében alkalmazható-e az 5 százalékos adómérték, amennyiben a lakóingatlan a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazhatósága kapcsán előírt valamennyi feltételnek megfelel?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő. E rendelkezés alapján tehát a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ötszázalékos adómérték alkalmazása az önkormányzat által beszerzett új ingatlan esetén

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. év első felében tervez beszerezni újonnan épített ingatlanokat. A kínálattól és az ingatlanok állapotától függően előfordulhat, hogy nem teljesen új ingatlanok beszerzésére is sor kerül. A 2016. január 1-jétől érvényes 5 százalékos adómérték abban az esetben is alkalmazható, ha a beszerző nem magánszemély, hanem adóalany? Van-e bármilyen jelentősége annak, hogy önkormányzatunk adószámában az áfakód nem "2", hanem "1" (mivel adóköteles tevékenységet nem végzünk)? Ugyanúgy lehet az áfa 5 százalék?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 82. §-ának (3) bekezdése alapján a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől hatályos 50-51. pontjai­ban meghatározott ingatlanok értékesítése 5 százalékos adómérték alá tartozik. Az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2016. január 1-jétől hatályos 50-51...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Egy általánosforgalmiadó-alany önkormányzat LEADER támogatásból ipari üzemet építtet, melyet elkészülte után bérbeadással kíván hasznosítani. A bérbe adni kívánt termelőegység műszaki tartalmában épület (ingatlan) és a termeléshez szükséges felszerelt gépsor szerepel.
1. Az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében nem választotta az áfakötelezettséget, ez esetben meg kell-e bontania a létrehozás során ki­fizetett áfát levonható és nem levonható részre? Ha igen, milyen vetítési alapon?
2. Amennyiben az önkormányzat adókötelessé teszi a lakóingatlan-bérbeadáson kívüli (egyéb), főszabály szerint adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor ezt csak 2016. január 1-jével teheti meg, avagy amennyiben 2015-ben még nem végzett ilyen tevékenységet, akkor akár az első beruházási számla vagy az első bérletidíj-számla teljesítését megelőzően is megteheti?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni, vagyis egyik a másik nélkül nem használható.Ha összetett szolgáltatásként áfakötelesen lehet számlázni az ingóságok és az ingatlanok bérbeadását is, akkor nem lesz szükség arányosításra, a teljes bekerülési áfa levonható.Ha a gépek, berendezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre azok sorrendjében válaszolunk.1. A beruházási szállítóhoz kapcsolódóan az átadott azon tárgyi eszközöket, amelyek pénzügyi rendezése nem történt meg 2013. december 31-ig, és emiatt nem kerültek állományba, fel kellett venni az átrendező mérlegben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Ingatlanértékesítés és áfalevonás

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő kft.-n (továbbiakban: Társaság) keresztül 50%-os részesedéssel részt vett egy ingatlanfejlesztési projektben, melynek eredményeként egy 25 lakásos ingatlan került létrehozásra. A kft. még a projekt megindulása előtt, 2009. január 1-jével választotta az általános szabályokat az áfa vonatkozásában (bérbeadásra és eladásra egyaránt). A beruházáshoz kapcsolódó használatbavételi engedélyek már két évnél régebbiek. A laká­sok az alkalmazandó 27%-os áfakulccsal gyakorlatilag eladhatatlanok. Kérdésünk, van-e valami lehetőség arra, hogy a kft. év végével átálljon az áfamentes értékesítésre anélkül, hogy az építés során korábban visszaigényelt áfát vissza kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanértékesítésre vonatkozó általános szabályhoz, azaz az adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján a tulajdonában lévő ingatlanokat áfamentesen kívánja értékesíteni, az adólevonás fent részletezett törvényi feltételei már nem állnak fenn. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Nem tárgyi eszköz üzlethelyiség értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő kft.-je a múlt évben két üzlethelyiséget vásárolt, egy nagyobb projekt keretében. Az üzlethelyiségeket a kft. készleten (nem tárgyi eszközként) tartja nyilván, mivel azok beszerzésére későbbi értékesítés céljából került sor. Az adót a kft. beszerzéskor levonta. 2011-ben az üzlethelyiségek adómentesen kerülnek értékesítésre, mivel a kft. nem jelentkezett be az adóköteles értékesítés alá. Keletkezik-e korrekciós kötelezettsége a kft.-nek a 2010-ben levont áfával?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés j) pontja alapján adómentes lesz.Mivel az üzlethelyiségek – a közölt információk alapján -nem tárgyi eszközök, ezért az ingatlanoknak a 2011. évben megvalósuló adómentesértékesítése a korábban (2010-ben) érvényesített adólevonási jogot –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Ingatlan térítés nélküli átadása, sorozat jelleg

Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet is, aki/amely egyébként nem adóalanyi minőségében jár el(így pl. a magánszemély vagy egyéb nem adóalany szervezet is), ezen ingatlanoksorozat jellegű értékesítése miatt adóalannyá válik.A sorozat jelleg definícióját az Áfa-tv. 259. §-ának 18.pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Önkormányzat áfa-visszaigénylési joga

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?
Részlet a válaszából: […] ...200 000forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölítettösszegét. A beadványban előadottak szerint az önkormányzatingatlanokat értékesít és nem beszerez, erre való tekintettel a leírtak alapjáne jogszabályhely alapján sem igényelheti vissza az áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Ingatlan vásárlásához kapcsolódó levonási és visszaigénylési jog

Kérdés: Intézményünk ingatlant vásárolt, de a vételárat még nem fizette meg. Kérdésünk, hogy mikortól lehet az áfát levonni és visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] Az adólevonást és adó-visszaigénylést külön kell választani.Az adó-visszaigénylési jog gyakorlásának egyik feltétele a levonható adómegléte. Így az adót – a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállásaesetén – csak a levonható adó megléte esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.