Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] ...(egy konkrét projektre vagy feladatra),hanem a tevékenységektől, feladatoktól, illetve projektektől függetlenüláltalánosságban, ún. intézményfinanszírozásként kapja az államháztartásitámogatást. Ez a támogatás a működés során felmerült személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Önkormányzati szolgáltatások áfája

Kérdés: Az önkormányzat kötelező feladatainak elvégzése során különböző adóköteles tevékenységeket végez, melynek díjait a lakosságtól szedi be. Ezek az önkormányzati bevételek azonban csak egy részét fedezik az önkormányzat kiadásainak, hiszen a szolgáltatásnyújtást vállalkozóval végezteti szerződés alapján. A vállalkozók számlái előzetesen felszámított áfát tartalmaznak, amit az önkormányzat levonásba helyez a számlák alapján. A lakosság által befizetett térítések áfáját befizetendő áfaként szerepelteti. A levonásba helyezett áfa összege sokkal nagyobb a befizetendőnél, hiszen az önkormányzat a kiadások többletét állami támogatásokból, egyéb más önkormányzati bevételekből fedezi, tovább nem hárítja a lakosság felé. Igaz-e, hogy a tovább nem hárított szolgáltatások után be kell fizetnie az önkormányzatnak az áfát, vagyis az állami támogatásból fedezett rész után az adót meg kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...többek között azon múlik, hogy az önkormányzat a támogatást konkrét célra, illetve konkrét beszerzésre, illetve általában intézményfinanszírozásként kapja. Az utóbbi esetben a támogatás nem minősül ellenértéknek, így adóalapot nem képez.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Dolgozói étkeztetés áfája

Kérdés: Dolgozóink nyersanyagtérítést fizetnek az étkezésért, a különbözetet a költségvetési támogatásból fedezzük. Kell-e a támogatás összege után áfát fizetnünk? Mekkora összeget lehet az arányosításnál adóköteles bevételként figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalanul alacsony áron történő szolgáltatás esetén nincs jelentősége annak, hogy a különbözetet áfakötelezettséggel nem járó intézményfinanszírozásos támogatásból fedezik-e. Vagyis itt sem az intézményfinanszírozásos támogatás képez áfát, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.