6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Bértámogatás felhasználása
Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
2. cikk / 6 TOP 3.2.1-15 támogatás
Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?
3. cikk / 6 START munkaprogram
Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?
4. cikk / 6 Start munkaprogram
Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
5. cikk / 6 TÁMOP programon belüli elszámolás abban az esetben, ha eltérő a pályázó és a szakmai megvalósító
Kérdés: Csak az önkormányzat pályázhatott és nyert is az ÚMFT TÁMOP rendszeréhez benyújtott kompetenciaalapú oktatás egyenlő hozzáférés című pályázaton. A megvalósító az önállóan működő és gazdálkodó oktatási intézmény. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek bérköltségei és járulékai az intézmény gazdálkodási körében valósul meg, amit az önkormányzat a pályázat terhére megtérít. Kérdésünk csak a személyi juttatásra vonatkozik, mert minden egyéb projektmegvalósítással összefüggő kiadás az önkormányzat által e célra megnyitott számlájáról valósul meg (eszközök, tankönyvek, továbbképzés stb.), amit fizikai értelemben átadunk az intézménynek, vagy a szolgáltatásvásárlás számlát kifizetjük. A személyi jellegű kiadás – helyettesítés, szakmai vezető megbízási díja – az intézménynél valósul meg, hiszen ők ott vannak a rendszerben. Az önkormányzat kimutatás alapján megtéríti. A pénzeszközátadást hogyan könyveli az önkormányzat és hogyan fogadja az intézmény? Azért kérdezem, mert a gyakorlatban van olyan, aki a bért is az önkormányzatnál számfejti az IMI rendszerben, a pedagógusok itt külsősként jelennek meg. Aztán van olyan pályázó is, aki megtéríti az iskola ebből adódó többletkiadását. Csak azt nem tudjuk, hogy melyik a helyes.
6. cikk / 6 Tiszteletdíj előirányzatának tervezése
Kérdés: Önkormányzati képviselők részére a tiszteletdíjak – a jogszabályi előírások alapján – az alakuló ülésen, majd a mindenkori költségvetés elfogadásával megállapításra kerülnek. Hogyan járjon el az önkormányzat annak a képviselőnek az esetében, aki már a döntéshozatalkor (tiszteletdíj megállapításakor) nyilatkozik: A) Le kíván mondani tiszteletdíjáról úgy, hogy nem ajánlja fel meghatározott célra. Kérdés: Ha már tudjuk a költségvetés tervezésekor, hogy az egész évit nem kívánja felvenni, és nem ajánlja fel, meg kell tervezni a költségvetésbe? Amennyiben igen, év közben hova könyveljük a fel nem vett és fel nem ajánlott tiszteletdíjat? Amennyiben nem kell megtervezni, és év közben változtatja meg nyilatkozatát, miből biztosítjuk a fedezetét? B) Lemond a tiszteletdíjáról úgy, hogy fel kívánja ajánlani valamilyen alapítvány, önkormányzati intézmény javára. Kérdés: a) A költségvetésbe megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? b) Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?